A háborúnak vége. Hőseit lassan elfelejtik. Az egykor kihalás szélére sodródott
emberiség hamis biztonságérzetbe ringatja magát, pedig a riasztó jelek
sokasodnak. . . Az emberiség génmanipuláció segítségével megalkotta a tökéletes
harcos elitet, a páncélos angyalokat, ám a Földet megtámadó holdnyi méretű
ellenséggel szemben ők is tehetetlenek. A Föld pusztulása után az agysebészettel
átalakított Közvetítőkre vár, hogy megmentsék az emberi és a többi fajt, amelyek
csatlakoztak hozzájuk a harcban. Az űr csendjében a Közvetítők az elméjükkel
képesek kommunikálni az ellenséggel. De miután az idegen agresszorok, az
Építészek továbbállnak, az emberiség gyorsan megfeledkezik róluk. Idris, a
maroknyi életben maradt Közvetítő egyike, egyetlen másodpercet sem öregedett
vagy aludt, mióta a háború miatt megváltoztatták. Az egykori hős most szabadúszó
roncsmentőként tengeti napjait, és igyekszik elkerülni a nagyhatalmak figyelmét,
amelyek számára a képességei továbbra is kiemelt jelentőségűek. Ötven évvel a
háború után Idris és társai egy rutinfeladat során valami különlegeset fedeznek
fel az űr egy elhagyatott részén. Egyértelmű, hogy ez az Építészek műve, de
vajon azt is jelenti egyben, hogy az idegenek visszatérnek? És ha igen, miért?
Űrgengszterektől, idegen szekták számító prédikátoraitól és titkosszolgálatoktól
üldözötten a roncsmentők galaxisokon át száguldanak a válaszokért. Ugyanis olyan
érték birtokába kerültek, amit bármi áron meg akarnak szerezni tőlük. . . Ezzel
a sodró lendületű, Brit SF díjat elnyert regénnyel indul Az idő gyermekei
szerzőjének vadonatúj űropera ? trilógiája!