Elterjedés, termesztés, előállítás A kínai és indo-maláj elterjedésű Pogostemon
nemzetség 40 faja közül legfontosabb a pacsuli (P. cablin). Kedvelt lágyszárú
vagy cserjeszerű illatszernövény, melynek őshazája a Fülöp-szigeteken van.
Illóolaját a szárított levelekből nyerik ki mintegy 1-4%-os hozammal.
Borostyánsárga vagy barna színű illóolajának illata erős, átható, igen tartós,
édeskés, kissé pikáns, földszagú. Az olaj minősége tárolás közben fokozatosan
javul. Összetétel, minőség Az illóolaj legfontosabb alkotórészei a pacsulol
(pacsuli alkohol) és a pogosztol, mely vegyületek az olaj több mint felét teszik
ki. Felhasználás A pacsuli illóolaj antibakteriális (a kólibacillus mellett
gennykeltő és egyéb baktériumokat is elpusztít), gyulladáscsökkentő,
idegrendszeri- és értonizáló hatású, ezért szorongás és depresszió, bőrbántalmak
(akne, allergiás bőrgyulladások stb.), (vissz)érgyulladások, valamint
bélfertőzések kezelésére használják. A pacsuliolaj az illatszeripar nagy becsben
tartott alapanyaga. Nélkülözhetetlen alkotója a nehéz parfümöknek. Alig van
olyan keleti luxusparfüm, amely ne tartalmazná ezt a különös illatú olajat. A
parfümök mellett szappanok, kozmetikai szerek és dohányáruk illatosítására,
illetve füstölésre is használják. Szárított leveleivel ruhát illatosítanak, a
hajtáscsúcsokat, rügyeket és az illóolajat pedig reumaellenes hatású fürdőkbe is
belekeverik. A pacsuliolaj nem toxikus, nem irritiáló és nem fototoxikus.