Elterjedés, termesztés, előállítás Az édeskömény illóolajat (Aetheroleum
foeniculi) az ernyősvirágzatúak családjába (Apiaceae) tartozó édeskömény
(Foeniculum vulgare) érett, szárított és összezúzott terméseiből
vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 2-6%-os hozammal. Az olaj színtelen
vagy halvány sárgászöld színű, édeskés illatú, az ánizsra emlékeztető.
Összetétel, minőség Főbb alkotórészei a transz-anetol (50-75%), a fenkon (1-14%)
és az esztragol (2-7%). A keserű változatban (subs. capillaceum var. vulgaris)
kevesebb az anetol és több a fenkon nevű gyűrűs keton, az édes- vagy fűszer
változatban (subs. capillaceum var. dulce) fordított a helyzet: több az anetol
és kevesebb a fenkon. Az édeskömény fűszer változatából készült olaj a VII., a
keserű változatból készült olaj pedig a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben
hivatalos. Felhasználás Az olaj főbb hatásai: nyákoldó, köptető, szélhajtó,
görcsoldó, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és ösztrogénhormon-szerű.
Alkalmazásának fontosabb területei nagy mértékben egyeznek az ánizséval.
Székrekedés, epebántalmak és különböző eredetű diszpepsziás panaszok kezelésénél
többféle készítmény (pl. emésztésjavító cseppek, epebántalmak kezelésére
ajánlott granulátum, hashajtó készítmények) alkotórészeként szélhajtó, görcsoldó
és ízjavító tulajdonsága miatt van jelentősége. Az ánizsolajhoz hasonlóan
kisbabák ,,szélgörcseinek? oldására masszázsolajok formájában is használják. Az
édeskömény illóolaj nem toxikus, közepesen v. nagyon enyhén irritáló (főként
sérült bőrön), nem érzékenyítő, nem fototoxikus. Belsőleges alkalmazása
különösen alkoholizmus, májelégtelenség és acetaminophen fogyasztás esetén nem
ajánlott, esztragol tartalma miatt pedig egyes források külsőleg csak 1,5%-os
koncentrációban javasolják használatát.