ELŐSZÓ Ezt a könyvet egy ajánlással szerettem volna kezdeni: Tom, Jürgen, Zsolt,
Gábor és Tsaik életbeni megfelelőjének azzal, hogy bocsássanak meg. A cégjelzés
erőltetett kísérlet volt arra, hogy párhuzamot vonjak más, hasonló kaliberű
cégekkel, mint például a Magyar Lóverseny Vállalat. De, mint minden
általánosítás, ez is zavaró lehet rájuk nézve, s gyakorlatilag még mindig túl
keveset tudok róluk, hogysem nyugodt lelkiismerettel egy kalap alá vegyem őket.
Az ajánlás mégis abból a közös felismerésből fakad, miszerint ugyanazt a pedált
tapossuk mindannyian, csak ki hátrább, ki előrébb ül a nyeregben. Ez első
szinten igaz is, második szinten - a megírás szintjén - már nem. A szavak
önmagukban nem sokat jelentenek, másként kellett őket elrendeznem ahhoz, hogy
előtűnjön a harmadik jelentésszint. Tehát röviden: felhasználtam, őket, ahogyan
magamat is - ezért kérem az elnézésüket,. Remélem, hogy - az értékeléstől
függetlenül - méltányolják az erőfeszítést, és egészen biztos vagyok abban, hogy
megértük. Ennek a kísérletnek az eredménye ez a könyv. Nem tudom, melyik
kategóriába sorolható be: önéletrajz-e vagy inkább regény. Habár kétségkívül az
előbbire jellemző vonások túlsúlya uralkodik benne, magam mégis inkább az
utóbbihoz sorolom. Ahhoz, hogy írjak, olyan témára volt szükségem, amit ismerek.
Nem volt sok választási lehetőségem. Sosem volt sok választási lehetőségem. S
rövidesen be kellett látnom, hogy képtelen vagyok visszamenőleg, hajszálfinoman
cizellált részletek pontos megöröktésével rekonstruálni a valóságot. Egy esélyem
maradt: újra kellett teremtenem, az általam ismert formában és módon.
Természetesen tisztában vagyok vele, micsoda tánc ez a borotvapengén, és nem árt
leszögezni jó előre, hogy éppen ebből kifolyólag nem ragaszkodom mindenáron az
igazság monopóliumához. A kész munka, hitem szerint, azon a bizonyos harmadik
jelentésszinten, az igazat tükrözi.