Grant Kapitány gyermekei A tenger csodálatosan nyugodt volt; a hajóról könnyen
szemmel lehetett követni a meglepő fürgeséggel hol alámerülő, hol felbukkanó
cápa villámgyors mozdulatait. A matrózok a hajó jobb oldali korlátján át erős
kötelet vetettek a tengerbe; a kötél végén hegyes vaskampó, ezen pedig
csalétekként, vastag szalonnadarab csüngött. Az állat egykettőre ott termett a
vashorognál, hanyatt fordult, hogy könnyebben bekaphassa ? és a csalétek máris
eltűnt roppant nyeldeklője mélyén. A cápa nagyot rántott a kötélen, és ezzel
magamagát ?kaptatta? horogra. A matrózok a fő vitorlarúd végére erősített,
kettős felvonócsiga segítségével a magasba húzták az iszonyatos nagyságú
állatot. A cápa érezte, hogy kiragadják természetes eleméből, és elkeseredetten
védekezett. De a matrózok megbirkóztak vele: kötelet hurkoltak a farkára, és
megfékezték a ficánkolását. Néhány pillanat múlva már át is emelték a korláton,
és gyorsan leeresztették a fedélzetre. Egy matróz melléje lépett, és egy
erőteljes bárdcsapással lemetszette az állat félelmetes farkuszonyát.