Íliász A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó előtti évének 52 napját fogja
át a hexameterekből álló 24 énekre tagolt Íliász. A Trójai mondakör egyetlen
epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fővezérével, Agamemnón
mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és trójaiak támogatásában
megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már
eldőlt), s késlelteti a görögök győzelmét, hiszen a félig isteni származású
Akhilleusz visszavonul a harctól. A cselekmény további fő csomópontja
Patroklosz, a legkedvesebb barát megölése; a fájdalom Akhilleuszt újra harcra
tüzeli és csatasorba állva megöli Hektórt, a trójai király fiát, az ellenség
legnagyobb hősét, bár ismeri a jóslatot, hogy ezt követően nemsokára őt is eléri
a végzet. Az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse Akhilleusz, aki képes a
megtisztulásra, az ellenség iránti emberséges magatartásra, mégsincs több
lehetősége, mint relatíve önállóan vállalni a hősi halált, pozitív tettig már
nem juthat el. Viszonylag önállóan cselekszenek az eposz hősei, sorsukat
alapvetően mégis az isteni hatalom akarata szabja meg. Sötét kicsengésű az
Íliász mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségű élet
reménye. Homérosz formaművészetének rendkívüli újítása a hangulati
ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül.