Családja, katolizálása, misszionálása (A Pázmány?Tholdy archívum irataival)
Szerző: Tusor Péter Gondolat Kiadó, 2017 A kötet meghatározóan biográfiai,
proszopográfiai és genealógiai jellegű. Az alapjául szolgáló forrás
természetéből fakadóan hagyományos történeti műfajokat ötvöz, esetenként
mikrofilológiai alapossággal. A Pázmány-kutatás nagy múltú történeti
diskurzusához kapcsolódva azt mutatja be, hogy a kánoni kivizsgálási eljárás
jegyzőkönyve, e sajátos, fontos szeriális vatikáni forrástípus hogyan és milyen
mértékben hasznosítható, ad többletet az eddigi vizsgálatokhoz és a hazai
forrásokhoz. Valamint hogy az olaszországi magánlevéltárak milyen perspektívákat
kínálnak a magyar történelem jobb megismerése (és megértése) terén. A további
hasznosítás lehetősége is elsődlegesen a Pázmány-kutatáshoz kapcsolódik. A
pontosított, módosított életpályaadatok, családi körülmények
visszatükröződhetnek irodalmi alkotásaiban. Az irodalomtörténet feladata marad,
hogy Őry Miklós módszerét követve újraolvassa Pázmány műveit és támpontokat
találjon az újabb biográfiai eredmények mentén, netalán ellenvetéseket
támasszon. Ugyanez áll az írói munkásságára vonatkozó megfigyelésekre. A
Pázmány?Tholdy család kutatás során feltárt archívumának feldolgozása, iratainak
adatgazdagsága, a rá alapuló történészi narratívának a jegyzőkönyv-elemzés
szövegétől gyökeresen eltérő jellege azt bizonyítja, hogy a jegyzőkönyv és a
családi levéltár gyakorlatilag ?elbeszélnek egymás mellett?. Az egyik nem
feledtetheti a másik hiányát. Sokkal inkább kiegészítik egymást. Fejérpataky
László híres mondása: ?Egyáltalában Magyarország történelmét az olaszországi, s
első sorban a vatikáni levéltárak ismerete nélkül megírni nem lehet?,
következésképpen nem az itthoni adatpusztulás miatt érvényes elsősorban. Ezt
semmi nem pótolhatja. Sokkal inkább amiatt, mert Itália archívumai olyan
információkat őriznek, őrizhetnek meg számunkra, melyek idehaza még ideális
forrásviszonyok között is jószerével elérhetetlenek lennének. A kötet, eredeti
forrásfeltárása, alapkutatás jellege mellett nemcsak a szakmai, hanem a
szélesebb olvasói kör érdeklődésére is számot tarthat. A Pázmányról, az érseki
székig megtett életútról szóló 1616. szeptember végi tanúvallomások (például
olyan ismert személyeké, mint Lépes Bálint, Ferenczffy Lőrinc) magyar
fordításban is olvashatóak. A kortársak szavaiban megidéződik Pázmány családja,
katolizálása, a kolozsvári tanulmányai, térítői, hitvitázó tevékenysége. Pázmány
szerepének egykorú bemutatásában a reformáció/ellenreformáció átmenetének világa
jelenik meg eddig ismeretlen tükörben. A családi levéltár, az szintén újonnan
feltárt Pázmány?Tholdy-archívum iratai az 1570-es, -80-as évek Váradjának és
környékének világába vezetnek el. Az ekkorra már egy-két évtizede protestáns,
református többségű vidék középnemességének mindennapjai elevenednek meg a
protestáns Pázmányok és a katolikus Tholdyak iratainak köszönhetően. Az a miliő,
melyben Pázmány Péter gyerekként élt, kolozsvári diákként vissza-visszatért,
mielőtt 18 évesen végleg elhagyta volna szülőföldjét. Feltárulnak előttünk a
Pázmányok ősei, a családon belüli perek, a feltörekvő apa, Miklós
birtokszerzései, hatalmaskodásai, a család anyagi viszonyai. Egy gyilkossági
eset nyomozása kapcsán a hamarosan elpusztuló birtok, Panasz lakói, többségükben
a Pázmányok jobbágyai idézik meg a falu világát. Az érdekesebb, magyar nyelvű
források a függelékben teljes szövegükben is megtalálhatóak. A genealógiai,
életrajzi és családtörténeti adatokon túlmenően azt is bizonyítják számunkra,
hogy a 16. század derekának vallási mozgalmai alapjaiban érintetlenül hagyták
Várad késő-középkori humanista-jogi jellegű kultúráját, és a felemelkedésre
törekvő családi stratégiákban nem hoztak alapvető változást. A kötet adatai:
Kötés: Kartonált Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 460 oldal