A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi
János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani.
Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába.
Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése
az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai
felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics
György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak
vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő
túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája
vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a
középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az
egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a
hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a
Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket,
Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen
magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg
ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal
Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák
ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe
kerülve? A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai
aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a
kormányzó folytathassa harcát?