Sárm ?A sárm egyfajta személyes kisugárzás, amelynek alapja a politikai táborhoz
való közelség, és elsősorban a médiaplatformokon megjelenő képi és szöveges
kommunikációban érhető tetten. A politikai vezetőknek, ha a mai
médiakörnyezetben sikerrel akarnak járni a hatalom megszerzéséért folytatott
küzdelemben, elérhetőnek, hitelesnek és kedvelhetőnek kell tűnniük.? A politika
színház, ahol napjaink politikusai gyakran próbálják eljátszani a hétköznapi
ember szerepét. Azt az illúziót keltik, hogy akár sörözni is leülhetünk velük. A
választásokat nem kimagasló szónoki képességeiknek, hanem átlagos, szerethető
tulajdonságaiknak köszönhetően nyerik meg. Ezt a sajtóban és a közösségi
médiában alkalmazott hétköznapi varázserőt nevezi Sonnevend Júlia ?sármnak?. A
kötet napjaink világpolitikájának kulcsszavaként vizsgálja az egyszerre csábító
és ámító sármot. A sikeres politikai vezetők a személyes vonzerőnek ezt a
formáját ? amely a legkülönbözőbb médiaplatformokon képes testet ölteni ?
alkalmazzák. A céljuk az, hogy hitelesnek és elérhetőnek tűnjenek. A könyv a
következő liberális, illiberális, illetve tekintélyelvű vezetők példáján
keresztül mutatja be a sárm erejét: Jacinda Ardern egykori új-zélandi és Orbán
Viktor jelenlegi magyar miniszterelnökök, Mohammad Javad Zarif volt iráni
külügyminiszter, Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint a szinte sárm
nélkülinek mondható Angela Merkel egykori német kancellár. Sonnevend Júlia
szerint a demokrácia jövőjét világszerte a sárm alakítja majd, miközben a
politikai értékeket egyre inkább a sajtóban és közösségi médiában felépített
személyiségek testesítik meg. Ezek a szereplők felemelkednek, majd elbuknak,
gyakran a feledés homályába vesznek, ám ha nem értjük meg a sárm politikai
hatalmát, akkor a mai törékeny politikai pillanatot sem leszünk képesek
megragadni.