Julia néni és a tollnok Varguitas, a tizennyolc éves fiatalember tűzön-vízen át
író akar lenni, ám egyelőre hírszerkesztőként tengeti életét. Az irodalomhoz
csak a szerelem mérhető fontosságban, s az ifjú író természetesen nagy, perzselő
szerelemre vágyik, miközben ki is gúnyolja az efféle romantikát. Hogy, hogy nem,
a nála jóval idősebb Julia nénikéjével esik szerelembe, s e titkolt - és
szerfölött romantikus - kapcsolat, ez a merészen pikáns melodráma
összekapcsolódik egy rádiós szappanoperákat író, a tömegízlést zseniális
érzékkel kiszolgáló bolíviai giccstermelő felfedezésének, elképesztő sikerének
és őrületének történetével. A káprázatos stílusparódiákkal sziporkázó regénynek
külön érdekességet ad, hogy Varguitast - azaz kis Vargas-t - a szerző egykori
önmagáról mintázta. (S az igazi Julia néni aztán megírta saját verzióját a
szerelmükről.) A Julia néni és a tollnok 1977-ben jelent meg először, két évvel
azután, hogy az akkor már világhírű perui író nagy tanulmányt közölt
Flaubert-ről Az örök orgia címmel. Flaubert hatása az ezután született regényen
is érezhető - afféle új Érzelmek iskolája ez, fűszeres latin-amerikai ízekkel.