A Dévábád-trilógia utolsó kötetében egy szélhámosnő és egy idealista dzsinn
herceg szövetségre lép, hogy megmentsék a mágikus királyságukat egy pusztító
polgárháborútól. Dévábád elbukott. A város varázserejébe kerülő kegyetlen ostrom
után Banu Manézse, a Náhidok vezére és újjáélesztett parancsnoka, Dára
kénytelenek helyrehozni a bomladozó szövetségüket, valamint kibékíteni egy
szétszakadt, hadakozó népet. Ám a vérontás és szeretett Nahrijának elvesztése
előhozza Dára múltjának legsötétebb démonjait. Az eltiprásukhoz szembe kell
néznie a szörnyű tényekkel, és rábíznia magát azokra, akiket egykor az
ellenségének tartott. Nahri és Ali szintén nehéz döntésekkel szembesülnek Kairó
biztonságában, miután az utolsó pillanatban elmenekültek a vérszomjas
családjuktól és Dévábád gyilkos intrikáitól. Noha Nahri békére lel az emberi
otthona régi szokásai és megszokott kényelme révén, mégis kísérti, hogy a
hátrahagyott szerettei és az őt megváltóként tisztelő népe ki van téve egy új
zsarnok elnyomásának. Alit ugyancsak nem hagyja nyugodni a múlt, így eltökéli,
hogy visszatér megmenteni a városát és a megmaradt családját. Miközben az anyja
királyságában szövetségeseket keres, felfedezi, hogy sokkal mélyebben gyökerezik
a máridokhoz fűződő kapcsolata, ami nemcsak a Nahrival való viszonyát, de a
hitét is alapjaiban ingatja meg. A béke terjedésével sorra tűnnek fel a
rejtélyes ősi szereplők, Nahri, Ali és Dára pedig rájönnek, hogy a világuk
helyreállításához talán muszáj összecsapniuk a néhai szeretteikkel... és
kiállniuk azok mellett, akiket egykor eltiportak.