Minden hétre kutya Zalai Károly a több kiadást megért Minden hétre macska után
most a kutyások-hoz szól, de könyvét azoknak is ajánljuk, akiknek még nincs
négylábú barátjuk. Az 52 novella szereplői híres vagy éppen névtelen ebek,
kiknek sorsa nemcsak egybeforrt gazdájuk sorsával, hanem tükörképét is adják
jelenünknek és múltunknak egyaránt. Mindegyik kutyasors bővelkedik mulatságos,
szívfacsaró vagy éppen tragikus mozzanatokban. Megismerhetjük például a hűséges
Shepet, aki évekig várta elhunyt gazdáját egy vasútállomáson. Churchill fekete
kutyája új megvilágításba helyezi a huszadik század egyik legkiemelkedőbb
történelmi személyiségét. A kutyáknak köszönhetően betekintést nyerünk a hatszor
nősült VIII. Henrik udvarába, Napóleon első felesége, Josephine hálószobájába,
és ott leszünk az első világháború lövészárkaiban, sőt Adolf Hitler
dolgozószobájában is. Vagy például megismerhetjük a sztárkutyák - Rin Tin Tin és
Audrey Hepburn ölebe - nem is olyan irigylésre méltó életét. A Minden hétre
kutya elolvasása után garantáltan más szemmel nézünk majd a négylábúakra, és még
az is megtörténhet, hogy mindenki kutyája egy napon a mi kutyánk lesz... Sétálok
az erdőben, az utcán, ülök a buszon, vonaton, és nézem őket. Jönnek velem
szemben, a busz, a villamos vagy a vonat padlóján fekszenek, szunyókálnak, maguk
elé merednek, rám emelik tekintetüket vagy észre sem vesznek. Én meg folyton,
immáron majdnem hetven éve, figyelem őket, lesem reakcióikat, hogy mit
csinálnak, hogyan szimatolnak, hogyan ismerkednek a világgal. Pár ezer éve itt
vannak velünk, egyre többen, és szinte mindenütt, ahol ember él. Társunk ő, sőt
az egyik legjobb barátunk, és bár igen sok tudományos cikket lehet róluk
olvasni, meg hát rengeteg irodalmi alkotás is született a kutyákról, úgy érzem,
csak keveset tudunk róluk. Valami hiányzik. Legalább is nekem. Ezt a hiányt
próbálom most bepótolni a Minden hétre kutya című írásommal.