Öregapó madarai Könnyű nyári estéken Öregapó leül a tornácára, és mesélni kezd a
madarakról. Mert ő aztán mindegyiket jól ismeri ? a fecskéktől a baglyokon át a
seregélyekig. Lázár Ervin szívhez szóló, rövid történeteiben madárdallal telik
meg a dunántúli táj, Bódi Kati pedig részletgazdag rajzain kelti életre Öregapó
madarait. A helyes úton ? Utószó Ha élő szóban, egy beszélgetés közben kellene
szabatosan megfogalmaznom, mi jut eszembe Öregapó történeteinek elolvasása után,
csak dadogni tudnék. Nem azért, mert nem volna mit, hanem mert annyi mindent
akarnék egyszerre mondani. Hozzám az ilyen lélekfogóan szép írások olyan
egyszavas Rorschach-teszthez hasonló érzetek formájában beszélnek, amire csak a
betű és a szó legnagyobb mágusai képesek, akik egy nyári délután fa alatt
üldögélős, élettel telien lusta ballagását, az estébe forduló kert pillanatokra
felsejlő titkait egy-egy rövid mondattal képesek felidézni bennem. Öregapó
történetei számomra egyszerre fájdalmasan szépek és igazak. Az író Tolna-megyei
földijeként, sorait olvasva ismét az a rövidnadrágos, szurtos kisgyerek
lehettem, aki már soha nem lehetek. Hivatásos madarászként lenyűgöz a leírások
pontossága, az a megfigyeléseken alapuló, a szülőföld szeretetéből és
tiszteletéből fakadó, föld-, hullott avar és életszagú valódi tudás, ami
annyival több a tankönyvek bemagolásánál, hogy arra szavak sincsenek.
Pedagógusként az ősz fájdalmával sejlik fel bennem egy olyan jövő, ahol honfi
társaim nem értik, mert nem tapasztalhatják meg mindezt. Természetvédőként és
emberként viszont ott van bennem az örök remény, hogy az ilyen történetek a
helyes, járható úton tartanak bennünket. Orbán Zoltán A Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője