Tutajosok - A tiszaeszlári per dokumentumai 1882-ben egy Tisza menti kis
faluban, Tiszeszláron eltünik egy tizennégy éves kis cselédleány, Solymosi
Eszter, akit a gazdasszonya vásárolni küldött. Az emberek fecsegni kezdenek a
faluban, zsidó gyilkosságot emlegetnek, s mivel a leány nem kerül elő,
megkezdődik a vizsgálat, és csakhamar kibontakozik a Dreyfuss-per mellett a 19.
század másik nagy, zsidók elleni koncepciós pere. Tiszaeszlár zsidó közösségét
rituális gyilkossággal vádolják. Két és fél hónapja ülnek a tiszaeszlári zsidók
a börtönben, amikor a Tiszán fát szállító rutén és zsidó tutajosok egy női
hullába ütköznek a folyón. Tutajos szokás szerint gödröt ásnak, s eltemetik a
szerencsétlen halottat, imát mondanak a lelki üdvéért, s aludni térnek. Az
éjszaka közepén csendőrök és parasztok verik fel őket álmukból, kiásatják velük
a halottat, megszemlélik a ruházatát, tetemét, megállapítják, hogy nincsen
elvágva a nyaka, s hogy ruhái megegyeznek az eltünt Solymosi Eszter ruháival. A
tutajosok békével folytathatják útjukat a folyón, hála nekik, véget ér a
tiszeszlári zsidók kálváriája; megtalálták Solymosi Esztert, nincsen elvágva a
leány nyaka, elejthetik hát az ellenük emelt vérvádat. De a manipulációs gépezet
nem áll le. Megszületik a koncepció: a nemzetközi zsidóság összefogott, hogy
megmentse a gyilkos zsidókat, ezért egy ismeretlen zsidó nő holttestét Solymosi
Eszter ruháiba öltöztették, bedobták a Tiszába, hogy a pénzért megvásárolt
tutajosok kifoghassák. Eötvös Károly, a per tárgyalása során bebizonyította,
hogy a zsidók ellen felhozott vérvád nem egyéb, mint az országban akkor feléledő
antiszemita politikai irányzat képviselőinek érdekeit szolgáló koholmány,
amelyet a vádlottakból kínzásokkal kicsikart vallomásokkal és megfélemlített
tanúk valótlan állításaival próbáltak meg a bíróság előtt hihetővé tenni. A
könyv a tiszaeszlári per dokumentumait és az ezek alapján készült film
forgatókönyvét és DVD-változatát tartalmazza.