A régi ház A biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen
dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza,
ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és
elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú,
János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család
históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia
története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény
lapjait, amelyből - amikor minden elvész - egy asszony odaadó hűsége és
szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése,
megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben
azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok
iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női
név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az
asszonyé, aki az erősebb férfié lett. Egykori leányokról suttog a csend János
Hubert körül is, aki ifjúi szerelmét áldozza föl az atyjának való megfelelés
oltárán. A sors azután Zsófia képében hoz számára új vonzalmat, nem tudván, hogy
eközben fia életét állítja át egy olyan pályára, amelynek óhatatlanul pusztulás
a vége. Gyöngéd érzelmek hálója szövi át meg át az Ulwingok ősi házát, s e kusza
szövedék -amelyen addig valamennyi családtag aláhull -, tartja életben Ulwing
Annát, aki mindent és mindenkit elveszít, ám egy reményvesztett pillanatban,
élete alkonyán, a legnagyobb ajándékot kapja, amelyben szerető asszonynak része
lehet. Tormay Cécile regénye elnyerte az Akadémia irodalmi díját, számos nyelvre
lefordították, később itthon mégis tiltották, méltatlanul hallgatták el, s
veszett feledésbe. Megjelentetésével az irodalmi élet régi adósságát
törlesztjük.