Komédiások - a szürke eminenciás Hollós Korvin Lajos költő, író (a Korvin nevet
Korvin Ottó emlékére vette fel). Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben,
majd 1939-ben Párizsban egy félévet töltött. Inaskorától fogva verselt,
novellákat írt. 17 éves, amikor első novellája megjelent. Korán tevékeny és
vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat
szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től,
mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt antifasiszta
műveknek az országba való csempészésére. 1930-ban forradalmi hangú verseiért
elítélték. 1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt.
Szerk. a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának nyertese.
Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s a 30-as
években nyolcszor tartóztatták le és öt ízben ítélték fogház vagy
börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul
kötetei. (Magyar Életrajzi Lexikon)