Itália vonzásában Akár az összeállítás mottójaként is szerepelhetne Lászai János
gyulafehérvári főesperes, római magyar gyóntatópap 1523-as, a Santo Stefano
Rotondo-templomban található síremlékének latin epitáfiuma: ?Roma est patria
ominum fuitque?, azaz ?Róma mindannyiunknak közös hazája volt és marad
mindörökre?. Hogy mégsem szerepel, ennek legfőbb oka a téma gazdagságában
keresendő: az írások világa ugyanis messze túlterjed Róma határain, az örök
város csak egyike azoknak a helyszíneknek, ahova a művészet- vagy inkább
művelődés-, irodalomtörténeti barangolások során az olvasó eljuthat. ?Ha csak a
magyar szentek itáliai templomokban, műemlékekben fellelhető ábrázolásait
nézzü,k vagy azt a névvizsgálatot, amelyik ? a római Collegium
Germanicum-Hungaricum mellett ? a bolognai kollégium növendékei nemzeti
hovatartozásának kiderítésére vállalkozik, már megmutatkozik a filológusi
érdeklődés eme természete. A szerző szerteágazó ismereteiről és
csillapíthatatlan kíváncsiságáról árulkodnak a kötet írásai. A tanulmányok
nyelve, fogalmazásmódja közelebb áll az esszéstílushoz, mint az elvont
fogalmakkal ?bűvészkedő? tudományos értekezésekéhez. Élvezetes olvasmány tehát.