Jean Brodie kisasszony fénykora Jean Brodie kisasszony karizmatikus tanító és a
tökéletes femme fatale. Élete negyvenes éveiben jár, avagy saját szófordulata
szerint fénykorában, és egyetlen hivatásának azt tekinti, hogy a Brodie-féle
csapatot, vagyis osztálya 5-6 kiválasztott diákját a krémek krémjévé formálja.
Egyéni pedagógiai és életfelfogása az iskolavezetés állandó támadásainak
céltáblájává teszi. Megosztó személyiség, aki nemcsak kollégái számára, de
tanítványainak is örök életre szóló enigma. Az 1930-as évek egyszerre
felvilágosult és képmutató Edinburghjének háttere előtt kibontakozó történetben
idősíkok csúsznak egymásra, perspektívák nyílnak meg és értelmezik egymást, és
szemünk előtt kibontakozik a modern angol irodalom egyik legizgalmasabb
nevelődési regénye, és Jean Brodie kisasszony tragédiája, aki tanítványa árulása
nélkül sohasem szenvedett volna vereséget. Muriel Spark (1918-2006), a Brit
Birodalom Rendjének lovagparancsnoka, az irodalomtudományok doktora Edinburghban
született. Költő és regényíró, aki gyermekkönyveivel, rádiójátékaival, A
filozófia doktorai című vígjátékával (1963) és a 19. századi irodalom női
alkotóiról (Mary Shelley, Emily Brontë) írt életrajzaival szerzett hírnevet
magának. Leginkább mégis regényíróként ismerjük, a Memento Mori, a Jean Brodie
kisasszony fénykora, a The Drivers Seat és tucatnyi fontos regény szerzőjeként.
Hosszú irodalmi karrierje során Muriel Sparkot számos brit és nemzetközi
irodalmi díjjal tüntették ki, csak a legfontosabbakat említve: David Cohen
British Literature Award, T.S. Eliot Award, Campion Award, Saltire Prize,
Boccaccio Prize for European Literature, Golden Pen Award, és a legjobb drámai
rádiójátékért járó Italia-díj. Muriel Sparknak irodalmi munkáiért számos egyetem
adományozott tiszteletbeli doktori címet, egyebek mellett a Londoni Egyetem, az
Edinburghi Egyetem és az Oxfordi Egyetem. A Jean Brodie kisasszony fénykora című
regényét megírása óta a mindenkori angol nyelvű regényirodalom legnagyobbjai
közé sorolják. Váradi Péter (1976) Gérecz Attila-díjas költő, szerkesztő,
műfordító mintegy 20 kötet fordítója. Versei A liliom paradigma (JAKKijárat,
2002) és Papírfigurák (LHarmattanKönyvpont, 2011) címmel jelentek meg. Kutatási
területe Nietzsche hatása a kortárs művészettapasztalatra, PhD fokozatát
2013-ban szerezte meg az ELTE-n. A kötet megjelenését az Európai Unió Kultúra
(2007-2013) keretprogramja támogatta. With the support of the Culture 2007
Programme of the European Union