Amalthea szarva Nem túlzás azt állítani, hogy a humanista, neolatin irodalom
mellőzésével egy atlantisznyi terület süllyedt el a feledés óceánjában. Ebből az
elsüllyedt szellemi köztársaságból érkezett játékos és komoly tudósítás ez a
könyv, melynek sosem léteztek határai (hacsak az emberi ... Folytatás ??
fantázia és tudás végpontjai nem azok), társadalmi osztályai, minden egyes
polgára annyit ér, amennyit tanult nyelve és tehetsége nyomott a latban. A
bőségszaru állítólag a csecsemő Zeuszt tápláló Amalthea nevű kecske szarvából
született. Ilyen bőségszaru a latin nyelvű humanista költészet világa is, mely
országhatárokon, nemzeteken átívelve ontotta javait, és táplálta több századon
át egy olyan szellemi köztársaság híveit, akik a világirodalom legelvetemültebb
idealistáiként, szinte egy-egy anarchista hevével gyarapították egy olyan nyelv
és kultúra irodalmát, mely akkor a legtöbb ember számára gyakorlatilag nem is
létezett. Ez a feltámasztási és feltámadási csoda nem múlhatott el nyomtalanul:
ebből a hosszan kitartó, beavatottak számára szinte érthetetlen rajongásból őriz
hangulatfoszlányokat ez a könyv is.