Egy keresztény társadalom eszméje T. S. Eliot (1888?1965) Nobel-díjas költő,
esszéista és kritikus. A modern angol költészet meghatározó alakja. A 20. század
híres katolikus konvertitái közé tartozott, mint Chesterton, Graham Greene és
Evelyn Waugh. Magát úgy jellemezte, hogy ?klasszicista az irodalomban,
királypárti a politikában és anglokatolikus a vallásban. ?[...] a liberalizmus
kezd átalakulni valami mássá, ami különbözni fog attól, amilyen most ? ennek a
lehetősége hozzátartozik a természetéhez. Ugyanis hajlamos arra, hogy inkább
elvegye az energiát ahelyett, hogy összegyűjtené; puhánnyá tesz ahelyett, hogy
megerősítene. Olyan irányzat, amit nem a célja határoz meg, hanem a kezdete,
vagyis az determinálja, ahonnan indul, nem pedig az, ami felé tart. A
kiindulópont sokkal valóságosabb, mint a cél, mert a cél valószínűleg egészen
másképp néz majd ki, amikor odaértünk, mint az a homályos kép, amilyennek most
látjuk. Azzal, hogy megsemmisíti az emberek hagyományos társadalmi szokásait, a
természetes közösségi tudatot egyéni alkotóelemeire bontja, a legostobább
elméleteket is eltűri, oktatással helyettesíti a nevelést, bölcsesség helyett az
okosságot, a ?haladjunk szemlélet előtérbe helyezésével a hozzáértő helyett a
kezdőt támogatja, aminek az ellentéte a reményvesztett apátia, a liberalizmus
előkészíti azt, ami önmaga egyetlen tagadása: a mesterséges, mechanikus, sőt
brutális irányítást és kontrollt, amely állapot kétségbeesett menedék a
liberalizmus által teremtett káosz elől.