Ősidőknek erdejében Két kastély áll, fej fej mellett; Egy a Jónak, egy
Gonosznak, Együtt, de mind mást tanulnak. Menekülnél, de nem lehet, Kifelé csak
mese vezet. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról
ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín
ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen
biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes
mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan,
fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért
természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül. Amikor azonban a két
lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen
ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb
kivezető út az, ha? túlélik. ? ?? Buta ötlet egy hercegnőtől, hogy egyedül
szálljon szembe egy boszorkánnyal ? mondta Tedros; verejtéke homlokáról Agatha
rózsaszín ruhájára csöpögött. ? Hol van? ? kérdezte Agatha rekedtes, gyenge
hangon. ? Biztonságban van? ? Nem jó ötlet az sem egy hercegnőtől, hogy egy
boszorkány hogylétéért aggódjon ? mondta Tedros, erősebben szorítva a derekát.
Agatha gyomrában mintha pillangók cikáztak volna. ? Tegyél le! ? követelte. ?
Még rosszabb ötlet egy hercegnőtől. ? Tegyél le! Tedros engedelmeskedett, és a
lány elhúzódott tőle. ? Nem vagyok hercegnő! ? csattant fel, gallérját
igazgatva. ? Ha te mondod ? szólt a herceg, és tekintete lefelé mozdult. Agatha
követte? és meglátta, hogy lábát teljesen felhasogatták a tüskék; fényesvörösen
csorgott a vére. Tedros elmosolyodott. ? Eeeegy? kéééét?. háááá?. Agatha a
karjába ájult. ? Kifejezetten hercegnő ? jegyezte meg.?