41 nap 9 óra 42 perc A féléletidőt egy apró, de jól felismerhető nyilallás
jelzi. Azt jelenti, eljutottál életed feléhez, és onnantól pontosan
meghatározható a halálnapod.A tizenhét éves Flint Larsen nyolc éve tudja, mikor
fog meghalni. Bakancslistája nincs. Utolsó napjaira visszatér a szülővárosába,
hogy szülei körében csendben és mogorván várja a halált, ami 41 nap, 9 óra és 42
perc múlva érkezik. De aztán találkozik September Harringtonnal, a tudós
ambíciókat dédelgető lánnyal, aki a Félélet Intézet kutatógyakornoka, és akinek
szintén megvannak a maga démonjai. Találkozásuk sorsszerű és csodálatos, épp
ezért egyiküknek sem akaródzik igazat mondani. A lány mellett Flint megtanul
nevetni, élvezni az életet és a barátok társaságát, megélni az örömöket, amiket
mindeddig megtagadott magától. Amikor kiderül Flint makacsul őrzött titka,
megindul a versenyfutás az idővel. September elmélete szerint egy bizonyos
kísérleti kezelés talán meghosszabíthatja a fiú életét. De csak talán... Többre
vágyom az egyszerű létezésnél. Élni akarok. Most először engedélyezem magamnak,
hogy elképzeljem, milyen érzés lenne olyan emberként élni, aki nem tudja, mikor
fog meghalni. Reggelente felébredek, és kimerészkedek egy olyan világba, ahol
száz halálos veszély leselkedik rám. De nem bújok el; jelentkezem egy
repülősiskolába, és pilóta leszek. Kisétálunk a Romokhoz, és belekarcoljuk a
nevünket a kövekbe, Flint + September, és hallgatom, ahogy September felhevülten
magyaráz mindenféle spektrométerekről, kromatográfokról meg a többi érthetetlen
dologról. Nézem, ahogy az őszi naplemente fénye a hajába fonódik. Amikor
megszerzem a pilótaengedélyemet, elviszem egy körre.