Jelen kötet arra tesz kísérletet, hogy egy Közép-Európában sajátossá és
sokszínűvé fejlődött épülettípus történetét dolgozza fel a mai és a történelmi
Magyarország területén. A városháza középkori eredetű épülettípusunk, amely a
települési önkormányzás székházaként szolgál, s így a közigazgatási épületek
nagy családjának tagja, de nem csak ennyi. A városháza a város mint saját
történettel és szervezettel rendelkező életegység, jogai és sorsa által
egybekovácsolt közösség komplex feladatköreit testesíti meg. A település
szívében álló városszimbólum, az urbanizáció előmozdítója, a demokratikus
önigazgatás színhelye. Torony, címer, polgármesteri arcképcsarnok, sőt, múzeummá
formálódó gyűjtemény jelzik a helyi identitással való erős kapcsolatát. A
városháza-építészet történetét a jogrendszer változásai határozzák meg, amely a
középkori és újkori uralkodók által adományozott városi privilégiumoktól a
modern polgári közigazgatás kiépülésén át a mai önkormányzati jogig vezet.