?Mi vagyok én?? Arany Jánosról mindmáig nem jelent meg nagy, mértékadó
monográfia. Szilágyi Márton Arany-könyve, bár bevallottan nem e hiányt
betöltendő készült, jóval több, mint egy tematikus tanulmánygyűjtemény. Az Arany
társadalmi státuszának változásait összefoglaló nyitószöveg után a
műelemző-problémaközpontú fejezetekből felépülő munka számot vet az életmű
legfontosabb két irányával, a verses epikával és a lírával. A számos új
szempontot megfogalmazó kötet Arany keveset elemzett alkalmi költészetével
éppúgy foglalkozik, mint az elbeszélő költemények összefüggéseivel vagy az író
1848 előtti és alatti útkeresésével, de a szerző a jól ismert Arany-balladák
értelmezéséhez is termékeny nézőpontot talál a kísértetiesség vizsgálatával.
Teszi mindezt a tőle megszokott irodalomtörténeti erudícióval és filológiai
alapossággal, amelyekkel felvértezve e könyv önmagukban is összetett, finom
meglátásokban bővelkedő fejezetei nemcsak egy pálya, hanem egy írói alkat képét
is elénk rajzolják. Ennek az alkatnak Szilágyi Márton kötete nem csupán nagy
formátumát és rendkívüliségét, de a saját életmű felett gyakorolt érzékeny
fegyelmét és megrendítő voltát, a vívódó Aranyt is képes felmutatni - méghozzá
egyszerre precíz és személyes módon. Egyszóval: hiánypótlóan.