József és testvérei A tetralógia köteteinek címei: Jákob történetei; A fiatal
József; József egyiptomban; József a kenyéradó. Az író a hatalmas regény
megírásához számos forrásmunkát használt. Természetesen mindenekelőtt az
Ószövetség első könyvében, a Genezisben található József-történetet, az ókori
héber irodalom egyik legszebb, művészileg megformált alkotását, de ismerte és
felhasználta az úgynevezett rabbinikus iratokat, az iszlám szent könyvének, a
Koránnak, a korai keresztény irodalomnak, a Firdauszi perzsa költő eposzának
változatait, motívumait. Nemcsak a József-feldolgozásokból, az Ószövetség
mítoszanyagából merített azonban, hanem az ókori Közel-Kelet őstörténeti
mondáiból, vallási irodalmából is beépített művébe, amely ilyen módon az ókori
Kelet kultúrájának összegzése, művészi újraköltése és értelmezése is. A regény
József életének egyes állomásait, mint a ködbe vezető múlt újra meg újra
ismétlődő eseményeinek magasabb szinten történő beteljesülését ábrázolja.
Ugyanígy József - a mítikus őskollektívumból kiszakadt, öntudatra ébredt
személyiség - csupán előképe Jézusnak, az Isten-embernek, aki ezt az
egocentrikus ént visszavezeti a kollektívába, feláldozva magát a közösségért.
Maga Thomas Mann szép történetnek és istenkitalálásnak nevezi regényét,
leleplezve ezzel írói szándékának központi gondolatát, hogy tudniillik a
mítoszok és legendák irónikusan elemző bemutatásával, a különböző hiedelmek
ütköztetésével, a motívumok egymásra játszásával megragadja a mítoszok
születésének pillanatát, s ezzel rombolja is a mítoszokat. A mondanivaló
kifejezését kitűnően szolgáló, előre-hátra utaló esszéstílus nem teszi könnyű
olvasmánnyá a művet, ezért főként művelt olvasóknak okoz majd igazi esztétikai
élvezetet.