A juhtenyésztés a nomád állattartástól az iparszerű tartástechnológiai elemek
megjelenéséig fejlődött. Az évi egy utódtól, akár évenként 5-6 bárány szintre
jutottunk. Néhány liter tej laktációs termeléstől, ezer litert meghaladó
produktumot is elérnek egyes egyedek és tenyészetek. A vedlő szőrt előállító
juhoktól a szuperfinom gyapjút előállító állatokig állítottak termelésbe
fajtákat. Az egyhasznú juhoktól eljutottunk a többes hasznosítású
genotípusokhoz, majd újra megjelentek a célnak megfelelő, nagy teljesítményű,
speciális hasznosítású állatok, a fejlődés továbbra is töretlen kell maradjon. A
termelési környezet sokszor változott az igényekhez, termelési szintekhez
igazodva, de még ma is a juh tud ? legelési sajátosságaival ? a legtöbbet tenni
a környezet megóvásáért, a rendezett környezetért. Azon tulajdonságai,
amelyekért elsősorban érdemes a juhtartással foglalkozni, a következők: ? nem
táplálékkonkurense az embernek, takarmányai más állatfajjal nem hasznosíthatók,
? jó minőséget elváró, speciális, igényes piacra termel, ? kellő számban vannak
olyan fogyasztói, akik fizetőképes keresletet tartanak fenn a piacokon, ? az
ágazatban a nagy versenyképességi lemaradás miatt óriási tartalékaink vannak a
fejlődésben, ? lakosságmegtartó, terület-karbantartó feladatot lát el, ? a
környezet minőségét javító szerepe meghatározó jelentőségű, ? gyapja más
állatfajéval ? minőségi, és mennyiségi okokból ? nem helyettesíthető.