Az aranyág középpontjában - írja Frazer - a meggyilkolt isten (slain god)
fogalma áll, amit úgy hiszem, közvetlenül a barátomtól (ti. Robertson Smithtől)
vettem. A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia)
ligetének és szentélyének rejtélye szolgál. Miért nyerhető el itt a papi
méltóság kizárólag úgy, hogy a tisztség betöltője, az Erdő Királya megöli az
elődjét? És miért kell ezt megelőzően letörnie egy meghatározott fának az ágát,
amelyet - írja Frazer - az ókori közvélemény Vergilius aranyágával azonosított?
A válasz Frazer szerint az, hogy a papkirály, akinek a funkciója a termékenység
biztosítása, a liget istenét, Virbiust reprezentálja. Az a fa, amelyen az
aranyág nő, tölgyfa, az aranyág maga pedig nem más, mint a tölgyfa
parazitájaként növekvő fagyöngy. Az előző papkirály legyilkolása és az
aranyág-fagyöngy (az embereket föláldozó druidák tölgyfa- és
fagyöngykultuszával, valamint a nyárközépi tűzben elégetett Balder, északi isten
mítoszával való hasonlósága révén) olyan állat- és emberáldozatokkal állt
kapcsolatban, amelyek elterjedtek voltak, és úgy gondolták, összefüggésben
vannak a termékenységgel és a természet megújulásával. - BORBÉLY GÁBOR