Mert a természet szarik ránk. Ez a legfontosabb, amit meg kell értenünk. A
természetet semmi sem érdekli. Nem fogja megköszönni, hogy elektromos
hibridautót vásároltál. Nem lesz kedves hozzád azért, mert napelemet szereltél
fel. Nem ad egy kicsivel több esőt, mert beérted két gyerekkel, eggyel, vagy
egyáltalán nem vállaltál gyereket. Sem több, sem kevesebb szén-dioxidot nem nyel
el azért, mert elmész szavazni. Nem kíméli a korallzátonyokat, a gleccsereket és
az esőerdőket, csak mert rábeszélted a gyerekeidet, hogy mégiscsak kóstolják meg
a húspótlóból készült darált húst. Mindazt, amit most tapasztalunk, egyáltalán
nem tudjuk befolyásolni a tetteinkkel, mert ez a tíz, harminc vagy ötven évvel
ezelőtt meghozott és főként meg nem hozott döntéseink következménye. Az élet
megy tovább - akkor is, ha lángolnak az erdők; ha elfogyott az élelem és az
üzemanyag, a családoknak pedig gyalogszerrel kell menekülniük a tűzvész elől;
akkor is, ha tüntetők rombolják le a városokat. A klímaválság olyan, akár egy
rémálom, mégis van, ami nem változik: a kamaszok szerelmesek lesznek, a
házasságok megromlanak, a fiatalok identitásválságba kerülnek, és lankadatlan
intenzitással lázadnak rettenetes szüleik ellen. Didrik negyvenéves
média-tanácsadó, aki az erdőtűz elől menekülve igyekszik hősiesen viselkedni,
családja megmentésére irányuló erőfeszítései azonban kudarcba fulladnak. Melissa
klímatagadó influenszer, tele elveszett álmokkal. André egy kiöregedett
teniszcsillag megnyomorított fia, aki arra használja a válságban egyre inkább
elharapódzó erőszakot, hogy leszámoljon szörnyeteg apjával. Vilja, Didrik
tinédzser lánya, aki elszakad a családjától, és a cselekvésre képtelen felnőttek
helyébe lép a menekültek vezetőjeként. Jens Liljestrand nem túl távoli jövőbe
helyezett disztópiájában négy ember küzd nemcsak az életben maradásért, hanem a
boldogság fel-felvillanó érzésének megtartásáért is, miközben Svédország
lángokban áll. Jens Liljestrand svéd újságíró és író. Korábban a Sydsvenskan és
a Dagens Nyheter kritikusa, az Expressen kulturális rovatszerkesztője. Vilhelm
Mobergről írt életrajzi bestsellerét August-díjra jelölték. A Ha minden véget ér
is az első regénye.