Egy olyan útinaplót foghat most kezébe az olvasó, melyről már jó száz
esztendővel ezelőtt ezt írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyvében:
Szentiváni Mihálynak ...többek közt van Erdélyben tett utazásainak egy igen
élénkben tartott leírása, mely az akkori viszonyokat tüzetesen tárgyalja, az
azon korban szerepelteket jellemzően ismerteti, s különben is igen szépen van
írva, elannyira, hogy annak kiadása csak nyeremény lenne irodalmunkra nézve. Ki
volt ez az ifjú, aki 1837-ben a Szepsi Csomborok, Szenci Molnárok, Bethlen
Mihályok vándorbotját veszi a kezébe? Egy a sorsot vállalók közül, akik
életükkel is hitet tettek a reformkori eszmék mellett. Horváth János szavai
szerint Erdély Petőfije volt. 1813. május 30-án Nyárádgálfalván született
Sepsisszentiványi Szentiváni Sámuel és Pálfy Róza harmadik gyermekeként, régi
székely primor családból. Iskoláit a székelykeresztúri unitárius kollégiumban
kezdi, majd Kolozsvárott folytatja egészen a jogi tanulmányai befejezéséig.
Forrongó időket él ekkor Erdély, és a nemesi mozgalmak Habsburg-ellenes
politikája a diákokra is nagy hatással van. Önképző- és olvasókörök szerveződnek
városon, falun egyaránt, ahol a reformeszmék, a nemzeti nyelv és irodalom ügye
körül az ifjúsági mozgalmak érdeklődési középpontjába. A kolozsvári fiatalság
egyik vezéralakjává Szentiváni válik. Már az 1834-es országgyűlésen is az
erdélyi országgyűlési ifjúság lelkes szervezője.