A film szépségére vonatkozó elméletek értékelő összegezését és a szerző saját
filmelméleti eszmefuttatásait tartalmazó mű először jelenik meg puhakötésben. A
gazdag gondolatgyűjteményt mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar
film elemzése teszi teljessé. A szerző kiindulópontja szerint a film nem
audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a
mozgás és a kép művészete. A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat,
másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először
megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások, az autoszelekciós
szerepválasztás elmélete, a kamera, a montázs, a premier plán és a totálkép
művészi lehetőségeivel kapcsolatos megfontolások. Az első kiadás alkalmával egy
televíziós interjújában a szerző így szólította meg a filmszakma szereplőit:
Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa,
soha többé nem mer rossz filmet csinálni. A film mint mozgás azonban nemcsak
filmeseknek szól, hanem minden filmrajongónak, akit érdekelnek a hetedik
művészet kulisszatitkai. A kritikákból: A filmművészetről alkotott következetes
koncepció és jól kidolgozott részletek jellemzik ezt a kivitelezésében is szép,
gondosan szerkesztett könyvet. Bárdos Judit, Élet és Irodalom Balázs Béla
hazájában a filmről való meditációnak változatlanul erős a bázisa. Ez a szép
kiállítású, remek illusztrációkkal bővített kiadvány a bizonyíték. Bokor Pál
teljesítménye elismerést érdemel és követésre inspirál. Veress József, Filmvilág
Egy olyan világban, ahol az ember naponta több órát tölt filmnézéssel, rendet
tenni egy ilyen kaotikus állapotban lévő diszciplínában, több mint
tiszteletreméltó kísérlet. Iván Katalin, Könyvkultúra Vaskos kötet, ennek
ellenére sokszor éreztem úgy, hogy egyes fejezetek kurtára sikeredtek. Szívesen
olvastam volna még... Réz András, Új Könyvpiac