Szerző: Jászberényi Sándor Pesti Kalligram, 2023 A trauma berúgja a bár ajtaját,
kirendel egy kör felest. Rossz arca van, pofán böfögi a nyájas olvasót, élvezi
az arcán a feszengést. Undorodsz? - kérdezi vigyorogva. Oldalán ott ül az egész
család: erőszak, szex, kiégés, őrület. Maros Dániel nem lett kevésbé űzött vad
az évek során, de már hajlandó szembenézni azzal, hogy nincs visszaút. Nem
mintha oda, a többiek közé bármikor is visszavágyott volna. Egyiptomot maga
mögött hagyva az ukrán fronton, egy bentlakásos pszichiátrián, régi barátok
között keresi a hozzá hasonlókat, összetört embereket, akik az élet elevenjét
akarták, férfiakat, akiknek végül nincs saját megoldásuk, nincs kiútjuk az
erőszakból, a hozott minták szorításából. Ezek a ketrecük rácsait rázó, esendő
alakok a pusztítás ősi, karneváli mégis hipermodern meséjét írják tovább.
Jászberényi biztos kezű kórboncnok, seregszemléje büszke, vert gyászmenet,
mondataiban pátosz és irónia fekszik össze a minimalizmussal. Felejthetetlen
könyv, sokáig bennünk kísért. Vonnák Diána Azt írja, senki nem jut haza egy
háborúból, mert nem azok jönnek vissza, akik elmentek. Azért tudhatja, mert ő
sokadjára ment el. Jászberényi Sándor azon nagyon kevés magyar író egyike, aki
odasiet, ahonnan mások elrohannak. Az ennek köszönhető radikális tapasztalatnak
köszönhetjük különleges szövegeit, amelyek világlóan mutatják a
könyörtelenséget, az emberi szenvedést, az elgondolhatatlan üresedést. Leginkább
talán azt: ha elkezdték, az érintettek életében már sohasem ér véget. Azt is
írja, álmodsz majd, ha eleget voltál a fronton. Nehéz az igazsággal elbírni.
Ezért kell ezt olvasni. Pető Péter. A kötet adatai: Kötés: puhatáblás Megjelenés
éve: 2023 Terjedelem: 255 oldal