Színes tinták - e könyv címe egyszerre akarja felmutatni az irodalom színes
tarkaságát és szivárványosságát, s az irodalomnak történeti kapcsolatát a
tintához, azaz az irodalom anyagi feltételezettségéhez, a művek
megcsináltságához. E kötet tanulmányai a magyar irodalom műveivel és
történetével többféle nézőpontból foglalkoznak - többféleségükkel is azt
óhajtják szemléltetni, hogy az irodalomnak nincsen egy kitüntetett változata, s
nincsen egy kitüntetett megközelítési módja: aminthogy sok mindenre tudjuk
használni az irodalmat, úgy sokféle magyarázat is lehet érvényes, akár egymás
mellett is, az egyes műveket s az irodalomtörténeti folyamatokat illetően is.
Találunk itt tanulmányokat az irodalmi kultuszokról, a magyar irodalom
nyelviségének történetéről, a magyar nyelv és irodalom oktatásának
hagyományairól, hosszmetszeteket az utolsó kétszáz év irodalmi hagyományainak
működéséről; s elemzéseket egyes, kiemelkedően fontos irodalmi művekről is. De
mindegyik tanulmány hátterében ott rejlik a magyar irodalom és irodalomtörténet
fontosságának valamint érdekességének tudata. Margócsy sokszor nem is tesz
egyebet, mint hogy nagy kedvvel és kifogyhatatlan szenvedéllyel rákérdez a
többnyire reflektálatlanul működő, sőt virágzó szemléleti-módszertani
megalapozatlanságokra, majd jellegzetes irodalomtörténészi akríbiájával
újrameséli az egészet. (Bazsányi Sándor, 2013) Margócsy számára az
irodalomtörténeti problémák személyes kérdések, egzisztenciális tétjük van, nem
egy korszakhoz kötődnek, hanem általános érdekességük van, s megértésük
(legalább a leírásuk, ha már magyarázatuk nem is), hihetetlenül fontos.
(Szilágyi Márton, 2019)