Bíró Tímea Hosszú című verseskötete ugrás a szakadék széléről. Mély alámerülés
a haldokló és az élő kapcsolatába. Lehetséges-e méltósággal elsorvadni?
Gyászolhatjuk-e a még élő, rothadó testet? Amikor a test eltárgyiasul, pusztán
orvosi szakszóvá válik, akkor már csak az állati ösztönök működnek. Hol kezdődik
a gyűlölet és a szánalom, a megbánás és a megbocsátás? A kötet versei
zaklatottan, nyersen, mégis nagyon érzékien mutatják be az elmúlás korántsem
dicsőséges lefolyását, a fájdalomtól a megbékélésig.