A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással
volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia
meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese
történetével. A XVI. század első két, Aesopust utánzó meseírója: Heltai és Pesti
után a XVII. században nincs semmi nyoma nálunk a mesének. A XVIII. századi
német oktató mese előzményei séma XVII. században, hanem a XVI. század német
meseirodalmában keresendők. Az oktató mese megjelenése a magyar irodalomban arra
az időre esik, tehát, mikor már a szomszédos nyugati (német, francia)
irodalmakban nagy kedveltségét, elterjedtséget és magas fokot ért el: 1767-ben
jelent meg először magyar nyelvű mesegyűjtemény, Aesofusnak száz ötven Meséi 's
Élete. (Újabb kiadása 1774-ben Kolozsvárott Aesopus' Meséi címmel.)