Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki,
amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori
múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne,
amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László
vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé.
Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű volt a gazdák
eladósodása. Hiszen a föld volt a helyi társadalomban a mobilitás legfőbb
záloga. A földdel esély volt nemcsak a jobb anyagi körülmények megteremtésére,
de a kecskeméti társadalomban való felemelkedésre is. Az 1920-as évek második
felétől fellendülő kecskeméti gazdaság, a növekvő tőkefelhalmozás többek számára
utat nyitott az elitbe. A látványos vagyonosodás szinte tapinthatóvá vált a
harmincas évekre, nem kis feszültséget keltve ezzel a helyi társadalomban. A
leggazdagabb rétegek vagyona a világgazdasági válság éveiben a telekspekulációk
révén tovább gyarapodott, miközben a virágkorát élő kereskedőréteg a prosperáló
gyümölcsexportból hatalmas hasznot húzott. Az idealizált kecskeméti elitet a
családcentrikus viselkedés, a közismertség, a vég nélküli munka, a szorgalom, az
önzetlenség és a jótékonykodás jellemezte - legalábbis a kortársak elvárása
szerint. Az 1930-as években ez a kép vált általánossá, de az ábrázoláson feltűnt
még a finom modor és a konfliktuskerülő jellem is mint elvárt tulajdonság,
melyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a társasági élet középpontjába való
kerüléshez. Ezenkívül sokat számított, ha valaki régi, köztiszteletben álló,
helyi család sarja volt. Ami persze nem jelentette azt, hogy a nem helyi
születésűek ne kerülhettek volna az elibe. Hiszen voltak, akik máshonnan érkezve
látványos pályát futottak be. Útjuk legtöbbször együtt járt a befogadás, a
kecskemétivé válás folyamatával, amelynek a gazdastátus megszerzése és megőrzése
központi eleme volt. Szilágyi Zsolt (1980) történész, a Debreceni Egyetem
Történelmi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a dualizmus kori és a két
világháború közötti magyar társadalom története, a Kárpát-medence történeti
földrajza. Benda Gyula-díjas (2007) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Emléklap kitüntetettje (2016).