Egy település történelmét meg lehet írni fennmaradt dokumentumok alapján.
Azonban ha a hajdani és mai lakosok emlékeiből íródik meg, a száraz tények
megelevenednek, a történelem történetté nemesül. Nagy Antal ezzel a
történelemnemesítő szándékkal írta meg könyvét szülőföldjéről,
Hajdúböszörményről. Történelem, család- és személyes történet a mű, objektív és
szubjektív egyszerre. Tényszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
gyerekkora vénkertbeli utcája egykori lakóinak a felmenőit is felsorolja,
születési és halálozási adataikkal együtt, saját családfáját pedig szépszülei
koráig, a 19. század első feléig vezeti vissza. A második világháborús
eseményekről leírtak a történészek számára is fontos adalékok lehetnek, és a
Dobó István utcai házuk építésének történetéből az olvasó megismerheti a vert
fal építésének technológiáját is. Személyes hangú megnyilvánulásai
szülőföldjéhez való örök ragaszkodásáról viszont már-már lírai, szubjektív
vallomások. Nagy Antal 1934. április 12-én született egy Hajdúböszörmény
melletti tanyán, a városba csak később költöztek be. Elemi és középiskolai
tanulmányait helyben végezte, majd Budapesten tanult tovább, és iskolái
befejezése után is fővárosi lakos maradt. Néhány kitérőt követően a
Belügyminisztérium lett a munkahelye - innen ment nyugdíjba, mint a nemzetközi
kapcsolatok osztályának vezető helyettese. Hajdúböszörmény, az ürgés város talán
a legszerethetőbb hajdúváros. Körúttal ölelt sugárutas településszerkezete
Párizséhoz hasonló. A hajdúkat letelepítő Bocskai fejedelem nevét viselő főtere
Ráday Mihály szerint az egyik legszebb, és építészetileg legegységesebb vidéki
főtér. Az itt működő vállalkozások élhető környezetet biztosítanak a város
lakóinak. Az utóbbi két évtized turisztikai fejlesztésének köszönhetően
idegenforgalmi jelentősége is nő, egyre inkább felveszi a versenyt két
konkurensével, Hajdúszoboszlóval és Hajdúnánással. Ezért biztos vagyok benne,
hogy Nagy Antal monográfiáját nem csak a böszörményi lokálpatrióták, de
távolabbi települések lakói is örömmel és érdeklődéssel fogják olvasni. Balku
László