Adó- és versenyjogi compliance A kézirat lezárva: 2023. április 24.
Szerkesztette: Dr. Ambrus István Szerzők: dr. Ambrus István, dr. Erdős
Gabriella, dr. Horányi Márton, dr. Őry Tamás Wolters Kluwer Kiadó, 2023 A
compliance kérdéskörével foglalkozó Magyarázat-sorozatunk második kötete ?
elsősorban a témakör kiemelten dinamikus fejlődésére figyelemmel ? 2023-ig
váratott magára. A könyvsorozat ötletét az ? Ambrus István és Farkas Ádám
szerzők hazánkban úttörő, ugyancsak a Wolters Kluwer Kiadónál megjelent: ?A
compliance alapkérdései ? az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata?
című kötet 2019-es közzététele adta, amely révén nemcsak a vállalati
gondolkodásban, hanem a magyarországi szakirodalomban is nyilvánvalóvá vált,
hogy a compliance kérdésköre nemcsak, hogy gyökeret kell hogy eresszen, hanem
egyenesen irányadóvá kell válnia a 2020-as években, a magán- és a közszférában
egyaránt. Természetszerű, hogy a compliance terjedését ? ahogy annyi mindent ? a
2020-tól kezdődő Covid19-világjárvány hátráltatta, a vonatkozó európai uniós
előírások ugyanakkor minden tagállamot az egyre inkább előremutató
compliance-szemléletű rendelkezések meghonosítására sarkallták. Az élet azonban
nem állt meg, és ahogy azt az első kötet Ajánlójában jeleztük és
prognosztizáltuk, a jog proaktívvá válása egyre inkább előtérbe került, amely
szemlélet révén nem a jogviták utólagos rendezése, hanem azok megelőzése, a
jogkövető magatartás elősegítése vált elsőrangúvá. Szintén figyelmet érdemel az
a megközelítés, amely a klasszikus jogászi gondolkodásmódhoz képest ? ami
hagyományosan különbséget tett mindenekelőtt közjog és magánjog között, majd
külön-külön kódexekben szabályozta és szabályozza a polgári jogot, a
büntetőjogot, a munkajogot, stb. ? egyre inkább feloldódni látszik a 21. század
fejleményei tükrében, valamint nem utolsósorban a compliance megközelítés égisze
alatt is. Ahogy arra már korábban is történt utalás, a Magyarázat a compliance
jogszabályairól című, háromkötetes sorozat hazánkban elsőként vállalkozik a
compliance-vonatkozású normatív rendelkezések kommentárszerű, teljességre
törekvő elemzésére. A magyarázat célja a gyakorlati szakemberek munkájának
segítése, ennek ellenére természetesen nem volt megkerülhető a compliance
általános jellemzőinek körvonalazása, nemzetközi ? elsősorban angolszász és
német ? fejlődésének bemutatása sem. Az első kötetben az általános compliance
szemlélet meghonosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint a büntetőjogi
compliance kérdéskörét állítottuk a középpontba. Ahogy kifejtettük, az akár
különböző jogszabályokba, akár erkölcsi normákba ütköző magatartások napvilágra
kerülése elsőrangú társadalmi érdek. A második kötet egy rövid bevezető után az
adójogi, majd a versenyjogi compliance kérdéseit járja körül. Eredeti
terveinkkel ellentétben nem került részletesen bemutatásra a közérdekű
bejelentők védelmét szolgáló uniós irányelv, illetve a hazai panaszjogi
szabályozás elemzése sem. Ennek indoka, hogy a vonatkozó magyar szabályozás ?
nem függetleníthetően a már említett világjárványtól ? még a második kötet
kéziratának lezárása idején sem került kihirdetésre, így annak magyarázatára a
harmadik, záró kötet keretében vállalkozunk, amikor a témakör implementálása és
jogalkotási folyományai nyugvópontra jutottak. Az adójogi compliance-t körüljáró
fejezetek szerzői szerint ?adóztatási hatalom az állami szuverenitásból fakad,
és mint ilyen, elméletileg korlátlan?. A gyakorlatban természetesen az
adókivetés jogát mind a célszerűség (pl. behajthatóság), mind pedig a
közgazdasági törvények korlátozzák. A befektető a befektetéséből a befektetési
kockázattal arányos nyereséget vár, amennyiben ez az arányosság nem áll fenn,
akkor a vállalkozási tevékenység helyett olyan befektetési formák felé fordul,
amelyek kisebb kockázattal eredményeznek ugyanakkora nettó hozamot. A
túladóztatás adómegtagadást, adókikerülést eredményezhet, vagy a feketegazdaság
felé terelheti a vállalkozási tevékenységet. Az adókötelezettség nem megfelelő
teljesítése szankciókat von maga után, függetlenül attól, hogy a nem-megfelelés
szándékosság, gondatlanság, vagy téves jogértelmezés következménye. Az
adóeljárás az, amely az anyagi adónormák realizálásának kereteit rendezi.
Ugyanakkor a compliance szélesebb területet fog át, mint az adóeljárás, hiszen
magában foglalja az önkéntes jogkövetést éppúgy, mint az adókötelezettség
teljesítésének szabályait, az ellenőrzést, a szankciókat és az adóigazgatási
eljárást. A versenyjog elsődlegesen nem az egyes piaci szereplők védelmét
szolgálja, hanem a hatékony és tiszta verseny struktúrájának a védelmét
biztosítja a piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre tekintettel. ?A
versenyjog közvetett célja a gazdasági hatékonyság és a fogyasztói jólét
védelme, abból az alapvetésből kiindulva, hogy a tiszta verseny jobb termékekhez
és szolgáltatásokhoz, magasabb fokú innovációhoz, nagyobb választékhoz és
alacsonyabb árakhoz vezet?. Ezen megállapítások egyértelműen compliance-érzékeny
területként teszik azonosíthatóvá a versenyjog témakörét. A kötet adatai:
Formátum: B/5 Megjelenés éve: 2023 Terjedelem: 512 oldal