A könyv főhőse, aki a cím két témáját összeköti, az 1848-as forradalom és
szabadságharcban őrnagyi ranggal a budai nemzetőrök egyik zászlóaljának
parancsnoka volt. Debrecenbe ment a kormány után, majd a huszonnyolc éves
ezredest diplomáciai szolgálatra rendelték gróf Teleki László mellé, Párizsba.
Kiss Miklós a szabadságharc utáni emigrációnak is jelentős tagja lett. Az olasz
egységmozgalmat segítő Magyar Légió egyik parancsnokaként szolgált. A kiegyezés
után hazajött. Az emigrációban meggazdagodott nemeskéri Kiss Miklós megvette a
Zólyom megyében fekvő Véghles várát a hozzá tartozó 36 000 hold erdőséggel.
Később a Pest közeli Göd-puszta tulajdonosa lett, de a gazdaságot már egyik fia,
a hazatelepült Pál vezette. Halála után a várat és a birok legnagyobb részét
Frigyes főherceg vette meg. Az első ismert nemeskéri Kisstől kezdve sikerült
összeállítani a családi birtokszerzés három fázisának történetét. A legnagyobb
birtokot Kiss Miklós szerezte. Végül egy középbirtokos család és birtokának
történetét követhetjük a II. világháborúban és az ezt követő sorsfordulóban.
Nemeskéri Kiss Miklós Gödön díszpolgár lett, és utcát neveztek el róla.