Minden kémiai folyamat lezajlása a természetben bizonyos környezethez, ezen
belül egy meghatározott savszinthez kötött. Ismert példa erre az erdő talaja,
amelynek a savasodása jelentős károkhoz vezethet a faállományban.
Szervezetünkben sincs ez másképp: csak a test sejtjeiben és a köztük lévő nedvek
állandó savszintje esetén mehetnek végbe akadálytalanul az építő és lebontó
folyamatok, továbbá az energiatárolás és -termelés; bármilyen eltérés a nagyon
szűk határokon belül mozgó normális értékektől jó esetben e folyamatok
lelassulását, rosszabb esetben hibás működésüket jelenti. Számos betegségre,
például a reumára, a csontritkulásra, a bélgombásodásra, a krónikus
bőrpanaszokra, a migrénre, a rákra, a köszvényre vagy a pszichikai kimerültség
állapotaira (csak hogy néhányat említsünk) az orvostudomány nem tud magyarázatot
adni. A természetgyógyászat ezeket - és még egy sor más betegséget és panaszt -
a túlságosan savas anyagcsere-állapottal hozza összefüggésbe. Életmódunk és
mindenekelőtt megszokott táplálkozásunk az anyagcsere ideális környezetének
eltolódásához vezet. Az ilyen kisiklásokat azonban egyszerű eszközökkel meg
lehet akadályozni és ismét egyensúlyba hozni. A sav-bázis egyensúly elérésére
irányuló törekvés így ingyenes egészségmegőrzési módszer, ugyanakkor arra is
lehetőséget ad, hogy a már meglévő betegségeket enyhítsük, sőt akár meg is
gyógyítsuk őket.