Kevés hálásabb téma van manapság - legalábbis ami a rövid távú sikereket illeti
-, mint a fogyókúráról beszélni, valakivel vagy valakikkel a sikeres fogyókúra
titkát közölni, fogyókúrás recepteket adni. Ma, amikor környezetünkben minden
második embernek több-kevesebb súlyfeleslege van, minden egyedik-ötödik magyar
állampolgár kifejezetten kövér, szinte mindenkinek van valamilyen biztos,
csalhatatlan fogyókúrás tippje, mely társaságának élénk érdeklődésére tarthat
igényt, de melyet ki-ki saját magán valamilyen okból nem tudott sikerrel -
legalábbis tartós sikerrel - alkalmazni. Számos dolog van, melyhez nálunk
mindenki ért: az első és legősibb téma, a labdarúgás. Pár éve mellé sorolható a
közgazdaság és az utóbbi években a fogyókúra. Se szeri se száma a jobbnál jobb,
holtbiztosan ható módszereknek. És ez nemcsak nálunk van így, hanem külföldön
is, főleg a fejlett ipari országokban, ahonnan a legabszurdabb elképzelések is
olyan mélyen begyűrűznek, hogy még legnagyobb sajtóorgánumaink is készséggel
helyt adnak terjesztésüknek. Az orvosok, sőt az egészségügyben járatos laikusok
is jól tudják; ha egy kórosnak tekinthető állapotnak, betegségnek számtalan, de
akárcsak néhány tucat gyógymódja ismert, voltaképpen nincs hatékony eszközünk
ellene. Így vagyunk a kövérséggel is. Ha csak egyetlen biztos módja lenne is a
súlygyarapodás megelőzésének, illetve kiküszöbölésének, azaz a fogyókúrának, nem
forogna közkézen több tucat, sokszor homlokegyenest eltérő módszer, s nem
kényszerülnénk újabb és újabb metódusok keresésére.