Szigethy Gábor szerk. István király Intelmei Gondolkodó magyarok antik (Magvető
Könyvkiadó), 1982 75 o., puha kötés, jó állapotú ? Ha a királyi koronát meg
akarod becsülni, legelöször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és
sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és
éberséggel örizd, hogy minden Istentöl rendelt alattvalodnak példát mutass ? (?)
(?) ? Az uralom negyedik disze a föemberek, ispánok, vitézek husége, erössége,
serénysége, szivessége és bizalma. Mert ök országod védöfalai, a gyengék
oltalmazoi, az ellenség pusztitoi, a határok gyarapitoi. Legyenek ök, fiam,
atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se
nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon
harag, gög, gyulölség nélkül, békésen, alázatosan, szeliden; tartsd mindig
eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel
fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gög és a gyülölség. Ha
békeszeretö leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz
szeretni fog; ? Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni
királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani
lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, itéletet érdemlö ügy kerül
eléd, vagy valamely föbenjáro bün vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél,
esküvel se erösködjél, hogy megbünteted; ? A vendégek s a jövevények akkora
hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltoság hatodik helyén.
Hiszen kezdetben ugy növekedett a romai birodalom, ? hogy sok nemes és bölcs
áradt hozzájuk különb-különb tájakrol. ? különb-különb nyelvet és szokást,
különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot disziti,
az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstöl elrettenti. Mert az
egynyelvü és egyszokásu ország gyenge és esendö. Ennélfogva megparancsolom
neked, fiam, hogy a jövevényeket joakaratuan gyámolitsad és becsben tartsad,
hogy nálad szivesebben tartozkodjanak, mintsem másutt lakjanak. ? ? A királyi
emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állit királyokat,
dönti el az ország sorsát, védelmezi a hazát, csendesiti a csatát, gyözelmeket
öarat, kerget támadohadat, behivja a barátokat, városokat ö rakat, és ö ront le
ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba,
pöffeszkedö és középszerü emberekböl összeállitani, én ugy vélem, mit sem ér;
hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének
ajkán formálodjék és csiszolodjék. ? Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs
leszel, ha a bolondokkal forgolodsz, társul adod magad hozzájuk (?) ? kedves
fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim mindig legyenek szemed elött,
hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplö igazgassa. Az én szokásaimat pedig,
melyekröl látod, hogy a királyi méltosággal összeférnek, a kétkedés minden
béklyoja nélkül kövessed. ? Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot
elkergesse töled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így
legyözhesd láthato és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvaloiddal
együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd
életed pályáját? ? kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a
szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a
föemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakohoz légy kegyes,
hanem még a külföldiekhez is, söt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet
gyakorlása vezet el a legföbb boldogsághoz. Légy irgalmas? türelmes, ?erös, ?
alázatos? mértékletes? szelid, ? becsületes, s szemérmes?