A ?huszonkét év ma már fogalommá vált a magyar politikai irodalomban, de egy
évvel a bécsi döntés után sem látott még napvilágot olyan összefoglaló
tanulmány, mely az erdélyi magyarság kisebbségpolitikai történetét a közírás
módszereivel tárná a magyar közönség elé. Az itt következő fejezetek ezt a
hiányt szeretnék pótolni. A kisebbségi történetírás és a napi politika
határmesgyéjén elég nehéz megtalálni azt a pontot, ahonnan a közelmúlt már
történelemnek látszik, a két évtizeddel ezelőtt lezajlott események pedig még
mindig elevenen élnek. A szereplők nagyrésze ma is jelentős közéleti szerepet
játszik, a tettek és mulasztások felett pedig még nem mondta ki ítéletét a
magyar történelem. Mégis Erdély román uralom alatt töltött huszonkét éve olyan
befejezett egészet képez, amit jól át lehet tekinteni, ha a tiszta látást nem
homályosítja el semmiféle önigazolási szándék, sem pedig a ma annyira divatos
mártír-szemlélet. A trianoni szerződéssel Magyarországtól Romániához csatolt
részek huszonkét éves politikai története öt fejezetre osztható. Az első a
magyarság magára találásával és a Magyar Szövetséggel folytatott kísérletekkel
telt el. Utána megalakult a Magyar Párt és a politikai paktumok segítségével
beilleszkedett a román államkeretekbe s biztosította magának a magyarság közjogi
képviseletét. A harmadik fejezetben már a saját lábán járó Magyar Párt az ország
második legnagyobb parlamenti pártjává nőtte ki magát és fel tudta venni a
küzdelmet a román demokráciával.