Mi voltunk az osztályidegenek, a hívők, a kulákok, a kitelepítettek, a Gulágról
visszatértek, az ellen-forradalmárok, a fasiszták. A rendszerváltozással sok
százezer sorstársamhoz hasonlóan úgy éreztem, ledőlnek az eddigi korlátok.
Tévedtem. És kik voltak a győztesek? Alapvetően a Rákosi-Kádár-rendszer
kiemeltjei, hűséges hívői, párt- és KISZ-titkárok, párttagok és
pártfunkcionáriusok, munkásőrök, karhatalmisták, ügynökök, s mindezek rokonai,
leszármazottai. Ők ismerik egymást, tudják közös bűneiket, megalkuvásaikat, ez
összeköti őket. Rólunk is tudnak mindent, mert a régi iratok nagy része ma is
létezhet, csak mi nem ismerjük őket. Így mi, vesztesek a mai napig szinte
behozhatatlan hátrányban vagyunk. Erről szól a számos, 1956-tal és annak
utóéletével, a megtorlással foglalkozó könyv jogász szerzőjének családtörténete,
vallomása.