Az elsős és másodikos tankönyv 3+3 bontásban dolgozza fel a kerettantervi első
évfolyampár hat nagy témakörét. Tehát első évben az Én magam, Én és a társaim,
Én és közvetlen közösségeim, a második évben az Én és tágabb közösségeim, Én és
a környezetem, Én és a mindenség témákat járja körül. (A kerettanterv ez utóbbi
kettőt összevonja, de a tankönyvünk két fejezetbe teszi.) Ennek az az oka, hogy
a résztémák változatossága miatt hasznosabb lehet, ha egy nagy témakörre 8-10
óra jut, így mélyebben ismerhetjük azt meg. A második évfolyamos tankönyvben
négy témakör szerepel, mivel a kerettantervi óraszámok miatt a harmadik nagy
fejezetet ebben az évben is folytatjuk. A felvetett témák már néhol komolyabbak,
nehezebbek ? például a családi viszonyoknál, fogyatékosságnál, társadalmi
egyenlőtlenségeknél. Az első könyvben még csak illusztrációként szereplő Panka
és Peti figurája többször feltűnik ?együtt gondolkodva? a gyerekekkel. A
játékok, képek, irodalmi szövegek mellett fogalomértelmezéseket, vitát,
egyszerűbb kutatómunkát is alkalmazunk, valamint bevezetjük a közös
projektmunkát. A témakörök ? például a más kultúrák megértése, lakóhelyünk
ismerete, környezetvédelem ? több információgyűjtést, ismertető szöveg
feldolgozását is igénylik. A tankönyvben 2-4 oldalas leckék szerepelnek, tehát
egy-egy kerettantervi résztémát több lecke vesz át. Ez segítheti egy tanóra
tervezését, de nem szabad, hogy beszorítsa a tanítót úgy, hogy az összes
leckének minden feladatát el akarja végezni. A tanítás koncepciójának továbbra
is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk
ezért a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját kínálja ?
elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a
véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert
válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések ? irodalmi
szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel,
egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és
-egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok ? képek,
versek alapján ? a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes
tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka,
ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A
projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. A leckék
felépítése, amely egyben óratervezési javaslat is ? egy sémára épül: ráhangoló
feladat ? témabemutatás ? témafeldolgozás ? levezetés, illetve lehetnek egész
projektórák. A ráhangolás célja, hogy könnyed formában előhívjuk a gyerekek
gondolatait, érzéseit, ?megmozdítsuk a tudását? a témával kapcsolatban. Erre
leginkább játékokat, képeket, verseket alkalmazunk. Témabemutatás történhet
képek, szituációk, irodalmi szövegek: mesék, regényrészletek segítségével, a
feldolgozás legfontosabb eszköze a megbeszélés, később vita, a szituációs
játékok, dramatizálás, és igen sok az egyéni alkotás, rajzolás, színezés vagy
közös kézműves tevékenység. A módszerek maguk is fejlesztik mind az önismeretet,
mind a társak ismeretét és az együttműködést. Egyre többször javasoljuk a páros
és a csoportos munkát, feltehetőleg hamar megszokják a gyerekek, és szívesen
dolgoznak így. A szövegeket elsősorban felolvasásra, tanítói bemutatásra
szánjuk, elsősorban azért, hogy a tanulók energiája csak a figyelemre,
megértésre és memóriára fordítódjon. Másrészt a közös mesehallgatás
bensőségesebb hangulatot teremt, továbbviszi a szóbeli közlés érdekességét,
változatosságát, miközben a belső képek ugyanúgy formálódnak, mint olvasás
közben. A szövegek értelmezését csak a legszükségesebb mértékben javasoljuk ?
nem az olvasásórán megszokott módon ?, koncentráljunk inkább a bennük foglalt
eseményekre. Célunk volt az is, hogy minél több klasszikus és kortárs szerző
műve jelenjen meg, különösen a kortárs gyermekverseket ajánljuk. Nagy számban
szerepelnek alkotó feladatok, hol egyéni, önkifejező céllal, hol a közös munka
megtapasztalása céljával. A grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban:
rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a
szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív
szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez
többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.
Tanmenetjavaslatunk végén mellékletben találhatók a játékok leírásai és a
tankönyvben nem megadott szövegek.