Lázár István ? önmagáról: ?Sárospatakon születtem 1933-ban, és itt éltem
1955-ig. Azóta, kis kitérővel, újságíró vagyok Budapesten. Hosszabb ideig
dolgoztam a Köznevelés-nél; immár egy évtizede vagyok a Valóság munkatársa.
Egyik tennivalóm a Magyar világ rovat ? szociográfiák, riportok, dokumentumok ?
gondozása. Útirajzom jelent meg Angliáról és a dalmát Adriáról. Ezt a könyvet
négy évig írtam, egyre konokabb szenvedéllyel. És a legszívesebben rögtön
újrakezdeném. Ugyanígy. De legalább három kötetben.? Sárospatak, Tokaj,
Hegyalja: patinás, nagy hírű, nagy múltú nevek. Mit takarnak vajon ? a jelenben?
Város lehet-e újra Patak, századunk utolsó negyedében? Vagy megmarad annak, ami:
a Vár poros keretének? Visszaszerezheti-e a Hegyalja a tokaji bor régi hírének
legalább egy részét? Üdvös-e, ha a bodrogközi nők leteszik a kapát, s ezentúl
különleges kabátot varrnak ? exportra? Mi lesz az ország peremére szorult
hajdani megyeszékhely és dzsentrifészek, Sátoraljaújhely sorsa? Mi volt Szerencs
szerencséje? Mit ér egy tonna hollóházi porcelán? És miért épített államunk
hipermodern új templomot a hollóházi katolikusoknak? Mitől jéghideg a
telkibányai Király-kút vize? És Gyűrűfű sorsára jut-e a hajdan aranyban-ezüstben
gazdag bányaváros, ma sorvadó erdei falu: Telkibánya? Igaz-e, hogy Bodrogköz
Európa legrégebben lakott tájainak egyike, s lakói részben ötezer éve itt élő
őseurópaiak? És akkor mi volt, mit jelentett itt a honfoglalás? Miért a huzavona
a pálházai perlit körül, holott a KGST ránk osztotta a perlitfelhasználás
témáját? Miért a sok orvvadász Mogyoróskán ? és nemcsak ott? Több kárt okoz-e az
árvíz, talajvíz a Bodrogközben, mióta a tiszalöki duzzasztó működik? Miért
váltották le a szorgos hercegkúti sváb parasztok szorgos elnöküket? És miért
akarta ő átfúrni a hegyet? Kérdések, válaszok, kudarcok, sikerek, sorsok, sírok,
adatok, történetek ? négy kistáj, a Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja, Tokaji hegység
múltja és jelene, öröme és bánata, fejlődési távlatai és lehetőségei tárulnak
fel a Kiált Patak vára lapjain.