Magától értetődően tekintünk magunkra egy nemzeti közösség tagjaként. De
valóban egységes-e az, amit nemzeti identitásunknak nevezünk? Egyforma-e
mindazokban, akikben megvan? Egységes-e továbbá abban az értelemben is, hogy
egynemű tényezők alkotják? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, és
alaptézise a következőképpen fogalmazható meg: amit - valamennyire választható
és konstruálható - nemzeti identitásnak nevezünk, az ráépül az adottságszerű
regionális identitásra. A megkülönböztetés kidolgozásával fogalmi eszközöket
kapunk egy olyan feszültség feloldására, mely a nacionalizmuskutatásban az
1980-as évek óta alapvető ellentétet képez, nevezetesen a modernista és
antimodernista nemzetkoncepciók ellentétét. A gondolatmenet másik tartalmi
szálát a narratív szempont adja, az a hermeneutikai megfontolás, hogy nemzeti
identitásunk nem dologszerűen adott számunkra, hanem nyelvi közvetítésben,
mégpedig elsősorban elbeszélve, narrációkban válik hozzáférhetővé. A nemzeti
közösség, a nemzet fogalmát lényegileg hasonlónak véljük az egyénéhez abból a
szempontból, hogy sajátszerűsége, más nemzeti közösségektől való különbsége nem
tulajdonságokban, hanem egy történet alakulásában rejlik. OLAY CSABA DSc,
tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék.
Filozófiát, matematikát, fizikát tanult Budapesten, Liechtensteinben és
Tübingenben. 2001 óta tanít az ELTE-n, vendégoktató volt Berlinben, Dijonban,
Oldenburgban, Nagyváradon és Kolozsvárott. Fő kutatási területe: 19-20. századi
kontinentális filozófia, egzisztencializmus, hermeneutika, politikai filozófia,
Heidegger, Jaspers, Gadamer, Hannah Arendt, Frankfurti Iskola.