A győzelem után a fővárosba visszatérő hadsereg diadalmenetének rituáléja
legjobban az ókori Rómából ismert. A klasszikus auktorok részletes leírásokat
hagytak az utókorra a római triumphusokról, melyek később évszázadokon át
meghatározták, sőt egészen napjainkig meghatározzák Európában a katonai
győzelmek ünneplésének mikéntjét és az ehhez kapcsolódó városi térszerkezet
kialakítását. Azonban nem csupán az ókori Rómából ismert a hazatérő seregek
diadalmenete, hanem majd' minden ókori kultúrából adatolt ez a rituálé - igaz,
összehasonlíthatatlanul kevesebb forrás áll rendelkezésünkre ezek
tanulmányozására, és szinte sosem rendelkezünk olyan koherens leírással, amely
az eseménysor teljességét mutatná be, s egyes részleteinek kortárs értelmezését
adná. E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e.
911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és
írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az
említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb
kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más
kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban
szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének
számbavétele.