Szerző: Michailovits Lehel JATE Press, 2010 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 330 oldal Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS 1. A
fizika tárgya, feladata és módszerei 1.1. A fizika tárgya és feladata 1.2. A
fizika módszerei. A fizikai törvények 1.3. A fizika felosztása 2. A nemzetközi
mértékegységrendszer (az SI) 2.1. A nemzetközi mértékegységrendszer alap- és
kiegészítő egységei 2.2. A nemzetközi mértékegységrendszer származtatott
egységei I. ÁLTALÁNOS MECHANIKA (ANYAGI PONTOK ÉS MEREV TESTEK MECHANIKÁJA) 3.
Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test 4. A sebesség és a gyorsulás
általános definíciója 5. Az anyagi pont kinematikája 5.1. Az egyenesvonalú,
egyenletes mozgás 5.2. Az egyenesvonalú, egyenletesen változó mozgás 5.3. Az
egyenletes körmozgás 5.4. Az egyenletesen változó körmozgás 5.5. A harmonikus
rezgőmozgás 6. Az anyagi pont dinamikája 6.1. A dinamika alapfogalmai, anyagi
pontra vonatkozó törvényei 6.2. Munka és teljesítmény 6.3. A munkatétel. A
mechanikai energia megmaradásának elve 7. Merev testek kinematikája és
sztatikája 7.1. A merev test kinematikája 7.2. A merev testre ható erők
összetevése 7.3. Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása 7.4. A merev
test egyensúlyának általános feltételei 7.5. Egyszerű gépek 8. A pontrendszerek
(anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei 8.1. Az impulzustétel vagy
súlyponttétel 8.2. Az impulzusnyomaték (perdület) 8.3. Az energiatétel 9. A
merev test dinamikája 9.1. Merev test forgása rögzített tengely körül 9.2.
Síkmozgást végző merev test dinamikája 9.3. A merev test mozgási energiája II.
DEFORMÁLHATÓ TESTEK MECHANIKÁJA A) Szilárd testek rugalmassága 10. Rugalmas
alakváltozások 10.1. Nyújtás (húzás) 10.2. Összenyomás. Nyomás 10.3. Hajlítás
10.4. Nyírás 10.5. Csavarás 10.6. Szilárd testek viselkedése az arányossági
határon kívül B) Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika) 11. A nyomás a
nyugvó folyadékokban (A hidrosztatikai nyomás) 11.1. A nyomás egyenletes
tovaterjedése és izotrópiája 11.2. nyomás a nehézségi erőtérben lévő
(összenyomhatatlan) folyadékban 12. A hidrosztatikai felhajtóerő (Archimedes
törvénye) Úszás 13. A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója 14.
Felületi feszültség és kapillaritás 14.1. A felületi feszültség 14.2. A
görbületi vagy kapilláris nyomás 14.3. Illeszkedési szög és határfelületi
feszültség 14.4. Kapilláris emelkedés és süllyedés C) Nyugvó gázok mechanikája
15. A gázok nyomása 15.1. A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (A
Boyle?Mariotte-törvény) 16. Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben
levő gázokban. Archimedes törvénye D) Folyadékok és gázok áramlása 17. Az
áramlások kinematikai leírása 18. A kontinuitási egyenlet 19. A Bernoulli-féle
egyenlet 20. A belső súrlódás (viszkozitás) 21. Réteges áramlások. Poiseuille és
Stokes törvényei 21.1. Réteges áramlás csövekben 21.2. Golyó mozgása folyadékban
22. Turbulens áramlás. Reynolds-féle szám 23. A közegellenállás III. REZGÉSEK ÉS
HULLÁMOK A) Rezgéstan 24. Harmonikus rezgések 24.1. Harmonikus rezgések
összetevése 24.2. Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére; Fourier
tétele 25. Csillapodó rezgések 26. Kényszerrezgések; rezonancia 27. Csatolt
rezgések B) Hullámtan 28. Hullámterjedés egy egyenes mentén 28.1. Longitudinális
és transzverzális hullámok 28.2. A hullám egyenlete 28.3. A hullámok
polarizációja 28.4. Hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok 29.
Felületi hullámok (vízhullámok) 30. Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a
hullámterjedésnél; abszorpció 31. Hullámok interferenciája 31.1. Egyenlő
frekvenciájú és hullámhosszú hullámok interferenciája 31.2. Állóhullámok;
lebegés 32. A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése 32.1. Elhajlás
(diffrakció) 32.2. Visszaverődés (reflexió) 32.3. Törés (refrakció) 32.4. A
Huygens-féle és a Huygens?Fresnel-féle elv. Az elhajlás értelmezése IV. HŐTAN A)
A termodinamika főtételei 33. Az energia-megmaradás elve 33.1. Belső energia;
tágulási munka 33.2. Hőfolyamatok. Hőmérséklet 33.3. Állapotjelzők 34. A
termodinamika I. főtétele 35. Állapotváltozások 35.1. A szilárd anyagok és
folyadékok hőtágulása 35.2. Az ideális gázok állapotegyenletei 36. A fajhő 36.1.
A gázok fajhője 37. Nyílt folyamatok ideális gázokkal 37.1. Izoterm folyamat
37.2. Izobár folyamat 37.3. Izochor folyamat 37.4. Adiabatikus folyamat 38.
Reális gázok. Telített és telítetlen gőzök 39. A termodinamika II. főtétele 40.
A Carnot-féle körfolyamat 41. Az entrópia 42. A termodinamika III. főtétele B) A
kinetikus gázelmélet 43. A kinetikus gázmodell 43.1. Az ideális gáz modellje
43.2. A reális gázok állapotegyenlete C) Halmazállapot-változások 44.
Fázisátalakulások 44.1. Olvadás, fagyás 44.2. Párolgás 44.3. Forrás 44.4.
Szublimáció 44.5. Fázisdiagram; hármaspont 45. Gázok abszorpciója és
adszorpciója D) A hő (hőmennyiség) terjedése 46. Hővezetés, hőáramlás és
hőmérsékleti sugárzás 46.1. Hővezetés (kondukció) 46.2. Hőáramlás (konvenció)
46.3. A hőmérsékleti sugárzás (hősugárzás) ELEKTROMOSSÁGTAN ÉS MÁGNESESSÉGTAN V.
AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR 47. Elektromos alapjelenségek 48. Az elektromos mező 49.
Pontszerű töltés mezejének térerőssége. Coulomb törvénye 50. Az elektromos
erővonalak 51. A Q töltés keltette mező teljes elektromos fluxusa 52. Az
elektromos dipólus 53. Forráserősség. Gauss tétele 54. Potenciál, örvényerősség
(cirkuláció) 54.1. Az elektromos mező munkája. A feszültség 54.2. A potenciál
54.3. Az örvényerősség. Maxwell II. törvénye 55. Vezetők az elektrosztatikus
mezőben 55.1. Elektromos megosztás. Többlettöltés fémes vezetőn 55.2. Kapacitás
55.3. Kondenzátorok. A relatív permittivitás és az elektromos eltolódás vektora
56. Az elektromos mező energiája vákuumban 56.1. A feltöltött kondenzátor
energiája 56.2. Az elektromos mező energiája és energiasűrűsége VI. A
STACIONÁRIUS ELEKTROMOS ÁRAM (EGYENÁRAM) 57. Az áramerősség 58. A vezetők
ellenállása. Ohm törvénye 58.1. Az áramsűrűség. Ohm törvényének vektoriális
alakja 58.2. A fémek áramvezetésének és Ohm törvényének értelmezése 59. Kirchoff
törvényei 59.1. Kirchoff első törvénye 59.2. Kirchoff második törvénye 60. Az
áramforrások belső ellenállása 61. A áram munkája és teljesítménye VII. AZ
ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN (FOLYÉKONY ELEKTROLITOKBAN) 62. Az elektrolízis
alapjelenségei 63. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei 64. Ionvándorlás; az
Ohm-törvény korpuszkuláris értelmezése; ionmozgékonyság VIII. ELEKTROMOS ÁRAM
GÁZOKBAN 65. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban 66. Nem önálló
vezetés nagy vákuumban 67. Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés 68.
Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; ívkisülés, szikra- és koronakisülés
IX. A MÁGNESES TÉR 69. Mágneses erő, mágneses alapjelenségek 70. A mágneses mező
jellemzése, a mágneses indukcióvonalak 71. Mágneses tér anyagi közegekben 71.1.
A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői X. A STACIONÁRIUS ÁRAM ÉS AZ
IDŐBEN ÁLLANDÓ MÁGNESES TÉR 72. Az áram mágneses tere 72.1. A mágneses indukció
vektor 72.2. Mágneses forráserősség. Maxwell III. törvénye 72.3. A mágneses
örvényerősség. A gerjesztési törvény; Maxwell IV. törvénye 72.4. A
Biot?Savart-törvény 73. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre. A mágneses
Lorentz-erő 74. Az indukció alapjelenségei, mozgó vezeték mágneses mezőben XI.
AZ IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES TÉR 75. Az elektromágneses indukció 75.1. Indukció
nyugvó vezetőben 75.2. A kölcsönös indukció és önindukció 75.3. A mágneses tér
energiája vákuumban 76. Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig. A
Pointing-vektor 77. Változó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós
tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia
77.1. Ohmikus ellenállás 77.2. Induktív ellenállás 77.3. Kapacitív ellenállás
77.4. RLC kör 78. A váltakozó áram teljesítménye és munkája az RLC körben 78.1.
Az önindukciós tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei 79. A
transzformátor. Az elektromos energia átvitele XII. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK 80.
Szabad rezgések zárt rezgőkörben 81. Kényszerrezgések; rezonancia 82. Csatolt
rezgések 82.1. Szabad csatolt rezgések 82.2. Kényszerített csatolt rezgések
XIII. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK 83. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén
(dróthullámok) 84. Az eltolódási áram 85. A dróthullámok terjedési sebessége 86.
Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása 86.1. A dipólus sugárzási
tere 87. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai 87.1. Az
elektromágneses spektrum 88. Az elektromágneses hullámok dinamikai tulajdonságai
88.1. Az elektromágneses hullán energiája 88.2. Az elektromágneses hullám
impulzusa 88.3. Az elektromágneses hullám nyomása (fénynyomás) 89. A
Maxwell-egyenletek összefoglalása OPTIKA XIV. A GEOMETRIAI OPTIKA ALAPJELENSÉGEI
90. Fénytani alapfogalmak 90.1. Fényforrások 90.2. Fénynyaláb és fénysugár;
térszög 90.3. A fény mint energia; sugárzási és fotometriai mennyiségek 91. A
fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek 92. A fény visszaverődése 93. A
fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában 93.1. A fénytörés
törvénye; törésmutató 93.2. Fénytörés planparalel lemezben 93.3. Fénytörés
prizmában 94. Teljes visszaverődés 95. A fény diszperziója; spektrum 95.1. A
törésmutató hullámhossz függésének értelmezése 95.2. Az optikai színképek XV.
OPTIKAI LEKÉPEZÉS TÜKRÖKKEL ÉS LENCSÉKKEL 96. Az optikai kép fogalma 97. A
síktükör 98. Gömbtükrök 98.1. A homorú gömbtükör 98.2. A domború gömbtükör 99.
Vékony lencsék 99.1. A vékony lencsék képalkotása 99.2. Lencserendszerek 99.3. A
lencsék főbb leképzési hibái 99.4. A szem mint optikai rendszer XVI. A FIZIKAI
OPTIKA ALAPJAI 100. A fény mint hullám; alapfogalmak 101. A fényinterferencia
feltételei; koherencia 101.1. A fényhullámok koherenciája 101.2.
Koherenciahosszúság 101.3. Koherenciafeltétel 102. A fényelhajlás (diffrakció)
102.1. Alapjelenségek. A Huygens?Fresnel-féle elv 102.2. Fényelhajlás résen
102.3. Az optikai rács 103. A fény polarizációja és kettős törése 103.1. A
fényhullámok transzverzális jellege 103.2. A fény hullámvektora 103.3. A
természetes fény 103.4. Polarizáció visszaverődésnél 103.5. Polarizáció törésnél
ATOMFIZIKA XVII. AZ ATOMFIZIKA KLASSZIKUS ALAPJAI, A MAGFIZIKA ELEMEI 104. A
természetes radioaktivitás alapjelenségei 104.1. ?-, ?- és ?-sugarak 104.2. A
radioaktív sugarak kísérleti vizsgálata 104.3. A radioaktív sugarak hatásai
104.4. A radioaktív bomlás 104.5. Az atommagok tömege 104.6. neutron és
pozitron; párképződés és szétsugárzás 104.7. Az atommagok szerkezetéről 104.8. A
radioaktivitás értelmezése FÜGGELÉK F-I. A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI F-I.1. A
differenciálhányados fogalma F-I.2. A differenciálhányados geometriai jelentése
F-I.3. A differenciálhányados fizikai jelentése F-I.4. A differenciálás
szabályai és néhány elemi függvény differenciálhányadosa F-I.5. A parciális
derivált F-II. AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI F-II.1. A határozatlan integrál
fogalma F-II.2. A határozott integrál fogalma F-II.3. Vektor- és skalármezők
integráljai F-III. SKALÁRIS- ÉS VEKTORMENNYISÉGEK F-III.1. A vektorok összeadása
és szorzása skaláris mennyiséggel F-III.2. Vektorok felbontása F-III.3. Vektorok
szorzata F-III.4. Vektorok differenciálása skaláris mennyiség szerint
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM