A másodlagos normák szerepe a beruházásvédelemtől a humanitárius jogig A kézirat
lezárva: 2022. július 15. Szerző: Kajtár Gábor ORAC Kiadó, 2022 A nemzetközi jog
egyre komplexebbé válásával és a globális folyamatok szabályozási igénye miatt
egyre bővülő normaanyag következtében a nemzetközi jogban is kialakultak
másodlagos normák, amelyek gyors fejlődésnek is indultak. Mivel az államok
absztrakt entitásként nem tudnak maguk eljárni, minden nemzetközi jogilag
releváns területen közvetítőkre van szükségük. Ennek következtében pedig egyre
gyakrabban merül fel a nemzetközi jogvitákban az elsőre csak technikai
részletkérdésnek tűnő, de végső soron gyakran túlzás nélkül egymillió dolláros
kérdés, hogy egy adott természetes vagy jogi személy cselekedhetett-e az állam
nevében, azaz kinek a cselekedete tudható be az államnak felelősségi vagy egyéb
jogi szempontból. A humanitárius jogtól az immunitáson át a beruházásvédelemig a
betudás értelmezése az egyik legfontosabb technikai kérdés, amelynek megítélése
következésképp gyakran peres ügyek kimenetének tényleges eldöntője is. Mindez új
és tekintélyes kihívást jelent a nemzetközi jogászok számára, hiszen a nagy
tömegű és szofisztikált másodlagos normaanyag azonosítása és értelmezése a
nemzetközi szokásjog alapos feltárását és dogmatikailag igényes, alapos
elemzését igényli. Dr. Kajtár Gábor az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének
habilitált egyetemi docense, az ELTE jogi karának tudományos dékánhelyettese.
Jogász diplomáját summa cum laude minősítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi
Karán szerezte 2004-ben, ugyanitt 2006-ban politológia MA szakon kitűnő
minősítéssel diplomázott. A 2006/2007-es tanévben a Cambridge Universityn LL.M.
diplomát kapott nemzetközi jogból, illetve uniós jogból. A 2015/2016-os tanévet
a Harvard Egyetem jogi karán töltötte vendégkutatóként. Az MTA által odaítélt
Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal 2018 és 2021 között a betudás kérdését
kutatta a nemzetközi jog egyes területein. A Jessup és Telders nemzetközi
perbeszédversenyeken tanítványaival elért kimagasló nemzetközi eredményeiért,
valamint az OTDK-n szereplő diákjainak kiemelkedő sikereiért többek között Pro
Ingenio Nívódíjat és Szenátusi Érdemérmet kapott az Eötvös Loránd
Tudományegyetemtől, Mestertanár Aranyérmet az Országos Tudományos Diákköri
Tanácstól, valamint Elismerő Oklevelet az Igazságügyi Minisztertől. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 316
oldal A tartalomból: Előszó 1. A betudás fogalma, funkciója és kapcsolata a
fragmentációval 1.1. Bevezetés 1.2. Fragmentáció a nemzetközi jogban 1.3. A
betudás fogalma a nemzetközi jogban 2. Betudási szabályok az államfelelősség
területén 2.1. Bevezetés 2.2. ARSIWA: a koncepció szerkezete és az
államfelelősség természete, elemei 2.3. Betudás az ARSIWA alapján 2.4. A
nemzetközi jogot sértő cselekmény jogkövetkezményei az ARSIWA alapján 2.5. Az
ARSIWA és a lex specialis 2.6. Következtetések 3. Betudás a nemzetközi
humanitárius jogban 3.1. Bevezetés 3.2. A konfliktusminősítés jelentősége és
joggyakorlata 3.3. A nemzetközi humanitárius jog saját tesztje és annak tartalma
3.4. Konklúzió 4. Betudás az erőszak-alkalmazás területén 4.1. Bevezetés 4.2.
Első időszak: A jus contra bellum rendszere (1945-2001) 4.3. Második időszak:
háború a terrorizmus ellen (2001-2006) 4.4. Az Iszlám Állam elleni harc és a
vonakodik vagy nem hajlandó doktrína 4.5. Konklúzió 5. A terrorcselekmények
nemzetközi terrorszervezeteknek való betudhatósága a nemzetközi jogban 5.1.
Bevezetés 5.2. A fegyveres nem állami szervezetek államiságának kérdése: az
Iszlám Állam esete 5.3. Jogalanyiság és szubsztantív kötelezettségek 5.4. Az
ARSIWA és az ARIO sajátosságai, valamint használhatósága a fegyveres nem állami
szereplők vonatkozásában 5.5. Az államok és nemzetközi szervezetek gyakorlatának
elemzése: van speciális szokásjogi szabály? 6. Betudás az államimmunitás
területén 6.1. Bevezetés 6.2. Az immunitás kialakulása, fogalma, fajtái 6.3. Az
államimmunitás 6.4. Ratione personae és ratione materiae immunitás 6.5.
Konklúzió: az államfelelősségi és az immunitási betudás elhatárolása 7. Betudás
a beruházásvédelmi jogban 7.1. Bevezetés 7.2. Története 7.3. Szervezete(i) és
főbb szabályozási kérdései 7.4. Betudási kérdések a beruházásvédelmi jogban 7.5.
Konklúzió: félúton a káosz és dogmatikai rend között 8. Betudás a nemzetközi
emberi jogok területén 8.1. Bevezetés 8.2. A betudás jelenléte az emberi jogok
területén 8.3. A joghatóság kapcsolata a betudással 8.4. Potenciális
ügycsoportok lex specialis betudási tesztekhez 8.5. Konklúzió ? Lex specialis
emberi jogi betudás? 9. Konklúzió 9.1. Intézményi fragmentációtól a normatív
fragmentációig 9.2. Az egyes betudáskoncepciók megkülönböztetésének
szükségessége 9.3. A betudás egyes tesztjei a nemzetközi jogban 9.4. A betudás
nem megfelelős alkalmazásának okai és lehetséges következményei 9.5. Betudási
normák lehetséges átfedési pontjai 9.6. Fragmentáció és koherencia egy változó
korban Függelék Bibliográfia és jogesetmutató