A jövedelem- és vagyoni típusú adók áttekintése az egyetemi szintű pénzügyi jogi
oktatás igényei szerint A kézirat lezárva: 2022. január 20. Szerkesztette: Dr.
Halász Zsolt PhD Szerzők: Dr. Békés Balázs LL. M., PhD, Dr. Halász Zsolt PhD,
Dr. Szabó Ildikó, Dr. Varga Erzsébet Wolters Kluwer Kiadó, 2022 Az Olvasó jelen
kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat harmadik kötetét tartja a
kezében, amely bemutatja a jövedelem és vagyonadóztatás hazai rendszerét a
társasági adó, a személyi jövedelemadó, a kisvállalkozások adói, a
társadalombiztosítási befizetések, a vagyont terhelő adó és illetékek
tekintetében, továbbá kitér a vonatkozó nemzetközi adózási kérdésekre és a
kapcsolódó EU-szabályozás áttekintésére is. A kötet szerzői a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói,
akik immár két évtizedes tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása
terén, és elérkezettnek látták az időt, hogy oktatási és gyakorlati
tapasztalataiknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését
legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. A pénzügyi jog oktatása
során általános tapasztalat, hogy a téma terjedelme, összetettsége és
részletessége különleges megközelítést tesz szükségessé. E különleges
megközelítés azt jelenti, hogy nem célszerű az egyes témakörök minden egyes
részelemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a
pénzügyi jog keretében oktatott három nagy témakör ? az adójog, a költségvetési
jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás ? alapvető elemei, fogalmai és
belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a
hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelynek
részleteiben gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak
igazodni. Jelen kötet célja ennek megfelelően a jövedelem és vagyonadózás
rendszerének, alapfogalmainak, uniós, nemzetközi és hazai szabályozási
összefüggéseinek áttekintése a jogtudományi egyetemi szintű pénzügyi jogi
oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás
minden egyes részelemének bemutatása, hanem egy alapos fogalomtisztázó és átfogó
rendszertani elemző módszert követve a tárgyalt témakörök egyes elemeinek
működését és belső összefüggéseit szeretnék megismertetni az olvasókkal. A kötet
elsődlegesen egyetemi oktatási felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők
a hazai szabályozás bemutatása mellett hangsúlyosan kitértek a téma
szempontjából különösen fontos nemzetközi adózási és európai uniós szabályozási
elemekre is. A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként forgatható, akik
egyetemi tanulmányaik befejezését követően is adójoggal kívánnak foglalkozni,
akár adóhatósági, akár más jogalkalmazói területen. A kötet adatai: Formátum:
B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 331 oldal A tartalomból:
Előszó 1. A számviteli szabályozás alapjai 1.1. A számviteli szabályozás
forrásai 1.2. A számviteli törvény célja 1.3. A számviteli törvény hatálya és
néhány alapfogalma 1.4. A számviteli politika 1.5. A számviteli törvény
alapelvei 1.6. Számviteli kötelezettségek 1.7. A beszámoló 1.8. A mérleg
szerkezete 1.9. Az eredménykimutatás szerkezete 2. Társasági adó 2.1. Bevezetés
2.2. A társasági adó alanya 2.3. A társasági adókötelezettség 2.4. A társasági
adóalap megállapítása 2.5. Nemzetközi kezdeményezések az adóelkerülés
visszaszorítására 2.6. Az adóalap-módosítások különleges szabályai 2.7. Kapcsolt
vállalkozások között alkalmazott árak módosítása 2.8. Az adó megállapítása 2.9.
A fizetendő adó 2.10. A kettős adózás elkerülése 2.11. A társasági adó bevallása
3. A személyi jövedelemadó 3.1. Általában a személyi jövedelemadóról 3.2. Az
összevont adóalap 3.3. A külön adózó jövedelmek 3.4. Adóeljárási szabályok a
személyi jövedelemadó tekintetében 4. Társadalombiztosítási ellátások fedezete
4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában 4.2. A társadalombiztosítási
járulék 4.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék 4.4. Nyugdíjjárulék 4.5.
Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra 4.6. A társadalombiztosítási
járulék befizetések elszámolása 4.7. Szociális hozzájárulási adó 5.
Kisvállalkozások adózása 5.1. Bevezetés 5.2. A kisadózós vállalkozások tételes
adója 5.3. A kisvállalati adó 6. A vagyon típusú adók és az illeték 6.1. A
vagyon adóztatásának általános kérdései 6.2. A vagyonadóztatás alkotmányos
feltételei 6.3. Az ingatlanvagyon adóztatása 6.4. A gépjármű adóztatása 6.5. Az
illetékekről általában 6.6. A vagyonszerzést terhelő illetékek 6.7. Eljárási
illetékek 6.8. Személyes illetékmentességek 6.9. Az illeték megállapítása és az
illetékfizetés módja 7. Nemzetközi adójog 7.1. Bevezetés 7.2. A nemzetközi
adózás alapkérdései 7.3. Az OECD Modellegyezmény 7.4. A telephely 7.5. Kapcsolt
vállalkozások 7.6. Az adóztatási jog megosztásának szabályai 7.7. A kettős
adóztatás elkerülésének módszerei 7.8. A diszkrimináció tilalma 7.9. Kölcsönös
egyeztető eljárás 7.10. Információcsere 7.11. Behajtási engedély 7.12. Az
egyezmények módosítása és a multilaterális instrumentum 7.13. A magyar belső jog
szabályai 8. Nemzetközi és uniós adópolitika 8.1. Bevezetés 8.2. Nemzetközi
adópolitika az adókijátszás és az adókikerülés ellen 8.3. Az Európai Unió
adópolitikájának főbb elemei 8.4. Összegzés 9. Közvetlen adók szabályozása az
Európai Unióban 9.1. Bevezetés 9.2. Az európai adójog fogalma 9.3. Irányelvek a
társasági adózás területén 10. A nemzetközi adóügyi információcsere 10.1. A
nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége 10.2. A nemzetközi adóügyi
információcsere formái 10.3. Történeti kitekintés 10.4. Nemzetközi adóügyi
információcsere a kettős adóztatási egyezmények alapján 10.5. Az automatikus
adóügyi információcsere és annak eszközei 10.6. Az információcserével érintett
adatok felhasználása 11. Az adójog és az állami támogatások kapcsolata (az
EU-ban) 11.1. Bevezetés 11.2. Az állami támogatás fogalma és feltételei 11.3.
Ügyek a Bizottság, a Törvényszék és a Bíróság előtt